Folia historica 8
Cennerné, Wilhelmb Gizella: Bethlen Gábor metszet - arcképei (Kelet—nyugati stíluskapcsolatok a XVII. századi portr-égrafikában)
visszaadását. A fej egyenletes megvilágításba kerül, az arcformák lekerekítettek, harmonikusak, a bajusz és szakáll ápolt, rendezett, az öltözet anyagszerű részletei nem zavarják az összbenyomást, nem tolakodnak előtérbe. Ennek a stílusnak jellegzetes termékei Blaschke János (1770-1833) almanach-illusztrációként megjelent történeti arcképei, melyek között magyar is akad. s s Az ilyen sorozatokhoz általában egykorú metszetet, vagy annak korábbi, de XIX. századi átfogalmazását használták előképül. Johann Jaresch, a század első negyedében Pesten és Bécsben dolgozó rézmetsző Bethlen arcképe a nagyenyedi festményt veszi alapul, s 6 de a ruházat aprólékosan részletező festésmódját s a vulgáris arckifejezést összhangba kellett hoznia kora stíluskövetelményeivel (9. kép). Bethlen orientális elemekben gazdag külseje láttán olyan támpont után nézett, ahonnan az orientális részletek megoldására és a mellkép sziluettjének monumentális beállítására egyszerre kaphatott ihletést. Erre a Rembrandt-oeuvre tanulmányfejei között találhatott leginkább alkalmas ábrázolást. Nem tudjuk, volt-e Jareschnek arról tudomása, hogy már korábban kisegítették ezek az alkotások az erdélyi fejedelmekkel kapcsolatos ikonográfiái problémákat Nyugateurópában? 5 7 A fejedelem fejviselete és a jellegzetes keleti öltözetet hangsúlyozó nagyvonalúan, de mégis felismerhetően megoldott részletek, a sötét háttérből kiemelkedő, de nem kivágásszerűen elváló figura Rembrandt kompozícióit utánozza. 5 8 Csupán az arc tetszetős méltósága igazodik a bécsi későklasszicizmus és biedermeier portréideáljához. Jaresch grafikája továbbélt festményben és metszetben egyaránt a század folyamán. A betléri (Betliár, CSSR) volt Andrássy-kastély, ma múzeum, 1820-as években készült, 5 9 magyar történeti, elsősorban a Habsburgellenes mozgalmakban vezető személyiségeket bemutató sorozatának Bethlen arcképén jól megfigyelhető a festői megoldás németalföldi és bécsi biedermeier hatása. A XVII. század ikonográfiái típusainak szabadabb, festőibb formában való újrateremtésére még az 1850-es években is van példa. Marastoni József (1834—1895) „Magyar Ősök Képcsarnoka" c. litografált portrésorozatában Bethlen alakja lendületesebb felfogásban jelenik meg, mint a sorozat többi, gazdag részletezésű, XVII. századi festmény, vagy metszet után készült lapja. 6 0 A portréhűség tekintetében az előbbieknél méginkább idealizáló kőrajz esetében feltételezhetjük a Jankovich-gyűjteményből származó és a XVII. századi németalföldi példákhoz igazodó I. Rákóczy György képmás hatását. 6 1 A művészileg monumentális megörökítés lehetősége bizony csak több századdal halála után és ikonográfiái hitelességre törekvés híjával, mérsékelt technikai színvonalon adatott meg Bethlennek. Arcképeinek sora inkább 40
