Folia historica 8

Cennerné, Wilhelmb Gizella: Bethlen Gábor metszet - arcképei (Kelet—nyugati stíluskapcsolatok a XVII. századi portr-égrafikában)

lásával hozható kapcsolatba. 2 3 A technikailag jól iskolázott, gyakorlott kezű metszőre valló lapot a legújabb német szakirodalom id. Matthaeus Merian-nak (1593-1650) attribuálja. 2 4 Hasonló művészi feladatot a grafikusok számára általában a császári koronázási képek jelentettek. II. Ferdinánd hosszú, bő köpenye, a kengyelbe akasztott láb, a díszes öltözet részletei, a jobbkéz jo­gart tartó mozdulata és a ló mellső lábai között látható városkép ugyanolyan művészi problematika megoldását jelentették, mint Bethlen lovasképmásán. 2 5 Bethlen egy másik, kisebb méretű bundás lovasportréja a fejedelmet, mint a protestáns tábor erősségét mutatja be. 2 6 A Daniel Meissner csehországi festő és költő, valamint Eberhard Kieser frankfurti metsző és kiadó összmun­kájaként létrejött metszetsorozat a két tábor vezéreiről magyar vonatkozás­ban Bocskay és Thurzó György nádor képmásait is tartalmazza. 2 7 Ezzel Beth­lent a hazai protestantizmus jogaiért küzdő nagy egyéniségek érdemes sorába állítja. Bethlen nagy nemzetközi tekintélyére vall, hogy a neves külföldi mesterek közül Merian után a prágai rudolfinus-kör egyik kiváló grafikusa, Egidius Sadeler (1570-1629) is elkészítette a fejedelem arcképét. 2 8 A metszet attribuálása Sadeler Forgách Zsigmond portréjával való összevetés alapján tör­tént s a kompozíció külső jegyei mellett a rézmetszés-technika azonossága is alátámasztotta. A két grafikai lap sok hasonlósága mellett is azonnal szembetű­nőek az előképekből adódó különbségek, még akkor is, ha a Bethlen-portré második állapotában a prémsüveges fej 2 9 a Forgách-arcképpel megegyező szi­luettet mutat. Figyelmesebben szemügyrevéve a Bethlen-arcképet észrevehet­jük, hogy a test harmadik dimenziója szinte eltűnik a súlyos és díszes ruházat alatt. A hosszúkás, kissé megnyúlt fejforma a fejedelem külsejének már idé­zett egykorú leírásait juttatja eszünkbe ugyanúgy, mint a csimbókos hajvise­let (4. kép). Az arctípust és a homloktincset primitív ábrázolásban egy 1620­as dukáton találhatjuk meg. 3 0 Az ikonográfiái típus érmeken is, mint a met­szeten, 1620 után lép fel tömegesen, 3 1 ami arra utal, hogy 1620-ban hasonló, reprezentatív igényű portré készülhetett, amit azután több éven át előképnek használtak. Sadeler metszetének közvetlen előképe a lengyel provinciális por­trék segítségével idézhető fel, leginkább olyan kisméretű, könnyen hordozha­tó darabok alapján, mint a Wisniowiecki-család arcképegyüttese 3 2 (5. kép). Vajon az eredeti reprezentatív portré milyen lehetett, arra nincs adatunk, mert az egyetlen festmény, mely a fejedelmet hajadonfőtt, díszes ruhában áb­rázolta s egykor az Ernst-gyűjteményben volt, az együttes felbomlásával el­tűnt, kép nem maradt róla. A feliratával 1606-ra datált olajkép olasz eredete sem bizonyított. 3 3 36

Next

/
Thumbnails
Contents