Folia historica 8

Bánkúti Imre: Megemlékezés Vona Pálnérói (1948-1979)

Bánkúti Imre Megemlékezés Vona Pálnérói (1948—1979) Fiatal, nagy reményekre jogosító munkatársát vesztette el 1979 június 7-én a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve az a szűkebb kollektiva, amelyben dolgozott, az Újkori Osztály Vona Pálné tragikus halálával. Elveszíteni egy olyan munkatársat, akivel immár 11 éve nap mint nap találkoztunk, beszéltünk, együtt dolgoztunk a múzeumi munka hétköznapjaiban és a kiállítások oly jól ismert izgalomteli hajráiban, ez minden közösség számára fájdalmas és lesújtó. Kétszeresen az, ha fiatal kolléga pályáját töri ketté a váratlan és tragikus vég. Vona Pálnénak a Magyar Nemzeti Múzeum volt az első és az egyetlen munkahelye. Itt kezdett el dolgozni 1968-ban,miután a gimnáziumot elvégezte és kitanulta a francia-szabó-mesterséget, s fokozatosan elsajátította azokat az ismereteket, amelyek a textilrestaurálás magasszintű elvégzéséhez nélkülözhetetlenek voltak. De nemcsak a gyakorlati tevékenység, a rá jellemző precíz manuális munkavégzés, hanem módszertani kérdések is érdekelni kezdték, amit néhány rövid közleménye, valamint 1976-ban készített pályamunkája, egy szobalányruha rekonstrukciója a századfordulóról, is bizonyított. Szakmai igényessége következtében tartotta szükségesnek a főiskola elvégzését is. 1975-től a Képzőművészeti Főiskola restaurátor szakán levelező hallgató lett. Utólag már fel tudjuk mérni, hogy ez hősi vállalkozás volt Vona Pálné részéről. De a hivatásszeretet erőt adott neki ahhoz, hogy törékeny alkatát és gyenge fizikumát meghazudtolva, a családanya örökös időhiányával küzködve, szívósan és fáradságot nem kímélve sajátítsa el a főiskolai stúdiumok nehéz anyagát. Diplomamunkája (Szentiványi Anzelmné díszruhájának, amelyet a hagyomány szerint 1830-ban V. Ferdinánd koronázásán viselt, teljes restaurálása) amelyet lelkiismeretes pontossággal dolgozott ki, igen elismerő professzori méltatásban részesült. Lelkiismeretünk utólag felteszi a kérdést: 209