Folia historica 8

Héri Vera: A Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott Kennedy emlék-éremsorozatról

gítésével a Közös Piacra, mint gazdasági alapra támaszkodva megteremtik a katonai és politikai szempontból is önálló „harmadik erőt" a Szovjetunióval, s az Egyesült Államokkal egyenlő erejű hatalmat, az egyesült Nyugat Európát. 1963 nyarán Kennedy európai körutat tett. (Ekkor találkozott az újonnan megválasztott VI. Pál pápával.) Útja során Nyugat Európa politikai vezető köreit az Atlanti Társulás tervének akarta megnyerni. E terv szerint az Egyesült Államok kötelezettséget vállal továbbra is Nyugat Európa „védelmére", hiszen az Atlanti Óceán két partján elterülő országok közös érdeke a „kommunizmus elleni harc." A katonai védelem fejében viszont az elnök gazdasági előnyöket, vámkedvezményeket akart elérni. Ezzel a Közös Piac alapjait ingatta volna meg, s az amerikai tőke pozícióit erősítette volna Nyufgat Európában. Franciaország (melyet Kennedy útja során nem érintett) ragaszkodott továbbra is a „Hazák Európája" koncepcióhoz. Kennedynek be kellett lánti, hogy az Atlanti Társulás csak hosszabb idő után, egy De Gaulle utáni korszakban valósulhat meg. 32. E.) fent körben: BLUEPRINT FOR REASON AND PEACE, alatta a békemozgalomjelvénye által négy részre osztott mezőben balra fent Kennedy író alakja jobboldalon az amerikai, a szovjet és angol zászló, lent baloldalon virágzó táj, jobbra atomfelhő képe. H.) körirat alatt a békemozgalom jele, alatta 4 sorban: THE NUCLEAR TEST BAN TREATY... / ,ДТ WILL NOT RESOLVE ALL CONFLICTS ... I BUT IT IS A STEP AWAY FROM WAR... / A STEP TOWARD PEACE." Lent: JULY 25,1963 30,82 gr. Hruscsov és Kennedy bécsi találkozóján szóbakerült az atomrobbantások korlátozása, esetleg megszüntetésének kérdése is. A hatvanas évek elején ugyanis a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris kísérletei „...a Kínai Népköztársaság nyílt politikai fellépése a Szovjetunió ellen, arra ösztönzött néhány országot, ... hogy saját maga is kísérleti robbantásokat hajtson végre. Ez nemcsak további környezetszennyeződéssel, hanem az atomfegyverek további elterjedésével is fenyegetett. Ez nem volt kívánatos a tőkés világban hegemóniára törekvő amerikai, sem pedig a háborús veszély csökkentésére irányuló szocialista politikának sem. Ilyenformán a kubai válság után az Egyesült Államok és a Szovjetunió közös érdekének bizonyult az atomfegyver kísérletek megszüntetése olyan kölcsönös megegyezés alapján, amely korlátokat szab nemcsak a két fél, hanem mások elé is."

2

8 187