Folia historica 8
Héri Vera: A Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott Kennedy emlék-éremsorozatról
mat „idegen hatás befolyásának" tartotta, s úgy vélte,a partraszállás után a szocialista Kuba össze fog omlani. A „valódi" forradalmat a visszatérő emigránsok hajtják végre. Az elnök nagy súlyt helyezett arra, hogy a közvéleményben tudatosítsa, nem amerikaiak és'nem kubaiak harcolnak egymással, hanem a kubaiak egymás ellen. 1961 április 17-én partraszállt a kubai emigránsok első csoportja, de sem Castrót megdönteni, sem egy gerilla háborút kiprovokálni, sem a „Castroellenes erőket maguk mellé állítani" nem tudták. 2 3 A kísérletet a kubai nép 72 óra alatt visszaverte. Kennedy és az amerikai vezetés nem tett le a kubai forradalom megsemmisítéséről. Egy sor gazdasági megtorló intézkedést hoztak, mint a kubai cukor importjának tilalmát, a turistaforgalom megszüntetését, gépek és felszerelések exportjának leállítását, sőt a megszorítások alkalmazását kívánták azon Dél-amerikai országoktól, melyek a Szövetség a Haladásért program haszonélvezői voltak. 2 4 Kuba a szocialista országok gazdasági és katonai segítségét kérte. 1962 júniusában a Moszkvában aláírt egyezmény értelmében a Szovjetunió középhatósugarú rakétákat bocsátott Kuba rendelkezésére. Kennedy ekkor három megoldást mérlegelt, légibombázást, mellyel megakadályozzák a rakéták telepítését, inváziót és blokádot. Az első két esetben közvetlen amerikai-szovjet konfrontáció következett volna be, így az amerikai kormány a blokád mellett döntött. A blokád 1962 október 24-én d.u. 14 .órakor kezdődött. Az egész világ dermedten figyelte az eseményeket. A Szovjetunió a kompromisszumot, s a háború elkerülésének módozatait kereste. Hajlandóságot mutatott a rakéták telepítésének leállítására, ha az Egyesült Államok kötelezettséget vállal arra, hogy Kubát nem támadja meg, és szövetségesei sem fenyegetik a szigetországot, „...a válság megoldásában az volt a döntő tényező, hogy a szovjet politika megtalálta az elfogadható kompromisszumot, ... Kennedy realitásérzéke pedig abban mutatkozott, hogy elfogadta ezt a kompromisszumot, és vállalta a felelősséget a szélső jobboldali erőkkel szemben is." 2 5 A válságokkal terhes 1962-es évben február 20-án Atlas nevű rakétával indult a világűrbe John Glenn ezredes. 25. E.) fent félkörben: CULTURE IN THE WHITE HOUSE,jobboldalon előtérben Pablo Casals csellózik, háttérben a közönség. Jobbra lent JHR monogram. H.) körirat alatt tragikus és komikus maszk, alatta 6 sorban: ,JF ART 184
