Folia historica 8

Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1

1911-ben újabb vonalkiágazások, kiegészítések terve készült a telep közlekedésének, illetve a fővárossal való összeköttetésének biztosítása érdekében. Ezt az összeköttetést a tervek öt irányból kívánták biztosítani: 1. A Simor utcai vonalból elindítandó kiágazás. 2. A népligeti vonal Hungária körúti szakaszának meghosszabbításával. 3. Az erzsébetfalvai Határ úton az állami munkástelepig. 4. A MÁV összekötő vasút Üllői úti aluljárójánál a szentlőrinci HÉVből kiágazólag. 5. A MÁV ferencvárosi pályaudvaráig. A Wekerle-telep villamosközlekedése és a fővárossal való zavartalan összeköttetése a szép tervek ellenére sem valósultak meg. Kiépült a KispesíSzentlőrinci Helyiérdekű Vasúttal való összeköttetés, de a többi s a fővárosba vezető vonalak kiépítése csak terv maradt. így az egyre inkább benépesülő telep Budapesten dolgozó munkásai számára nem biztosított az állam elegendő és anyagilag elfogadható közlekedési lehetőséget. A Wekerle-telep lakosai memorandumok sorozatával sürgették a közvetlen villamosösszeköttetés biztosítását a telep és a főváros között. Az első sikerrel járó akció a Keleti pályaudvar felé kért közvetlen járat.

11

3 A munkáslakótelep első, a fővárosba vezető közvetlen járata, csak 1926. január 25-én indult, a 44-es villamos vonalának meghosszabbításával; a Hungária körúton, az Üllői úton és a Sárkány utcán át, egészen a lajosmizsei vasúti pályaudvarig.

11

4 De ez az 1926-ban késve kiépített vonal még messzemenően nem elégítette ki a telep közlekedési igényeit és az eredeti tervezettől is messze elmaradt. így nem véletlenül jelentek meg olyan cikkek a telep hetilapjában, amelyek a tervek megvalósítását követelve léptek fel. A telep közművei közül a csatornázás és a vízzel való ellátás nyert legkorábban megoldást. Az e téren mutatkozó hiányok eleve a tervekből, s nem a kivitelezésből adódtak. Már a tervekben sem szerepelt ugyanis a lakások fürdőszobával való ellátása, csupán a tisztviselők számára épített főtéri emeletes házak esetében. Az egy- és kétszobás munkáslakások vízellátását a konyhában felszerelt falikutakkal megoldottnak tekintették. A Pénzügyminisztérium eredeti elképzelése szerint a telep vízvezetéki vízzel való ellátását a fővárosra kívánta bízni, és a telep szennyvízgyűjtő főcsatornáját a fővárosi főgyűjtő-csatornájába kívánta bekapcsolni.

11

S Wekerle Sándor, a fővároshoz küldött leiratában ezen terveinek támogatásához, elfogadásához óhajtotta megnyerni Budapest tanácsát. Kérésének jogalapjául azt a két érvet hozta fel, hogy a telep építésével az állam a főváros lakásínségét 155