Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
tosságú kísérletet Magyarországon maga az állam tette meg..." 7 2 Az állam beavatkozásának elvi és gyakorlati jelentőségét, annak mai értékelését a felépült telep elemzése során adjuk meg. Most az idézet azon kitételeit vesszük vizsgálat alá, amely a megakadt városfejglődés feloldásának két lehetőségét említi; nevezetesen a fejlődés akadályainak megszüntetését, valamint a külterületek bevonását a lakásépítkezések szférájába. Az 1908. évi törvények egyike sem hatott az első lehetőség irányába, sőt az 1908. XXIX. tc. teljes értékű megvalósulását is éppen ezek az el nem hárított akadályok tették lehetetlenné. A törvényben előírt 10 000 munkáslakást Budapest X. kerületében, az ún. Óhegyen és a város határán kívül, Kispesten kellett volna felépíteni, de csak a kispesti telep épült fel 6 000 munkáslakással. Az óhegyi telep megvalósulását éppen a magas városi telekárak akadályozták meg. A törvény alapján ugyanis a pénzügyminisztérium a X. kerületben 210 000 négyszögölnyi területet kívánt vásárolni 8 koronás vételáron, s a telek vételére 1 680 000 koronát irányzott elő. Az 1908-ban megvásárolt 177 000 négyszögölnyi terület pedig csaknem felemésztette ezt az egész összeget, a hiányzó telekrész, amely már szabályozott utca volt, a főváros tulajdonát képezte és a város 12 koronás egységárat kért érte. Ezért a pénzügyminiszter 1910ben újabb összegeket igényelt erre a célra az államtól. 7 3 Ez az összeg elmaradt, így a kispesti lakótelep már állt, amikor az óhegyi telkek még mindig parlagon hevertek. 1926-ban a főváros törvényhatósági bizottsága tért vissza a tervezett X. kerületi lakótelep ügyére s ekkor indítványozta, hogy a főváros sürgesse a kormány építkezéseit Óhegyen. Az állami építkezések elmaradása esetén javasolta a bizottság a terület felparcellázását és magánvállakozóknak való átadását. 7 4 Óhegyen a későbbiek folyamán sem épült fel a tervezett munkáslakótelep. A törvény megvalósulásának tehát az első és legszembetűnőbb hiányossága, hogy az óhegyi telep elmaradása miatt a törvényben előírt 10 000 lakásból csak 6 000 épült fel. S ez elsősorban abból eredt, hogy az állam fővárosi telekvásárlását is megakadályozták a magas telekárak. A kispesti telep felépülését az a tény segítette, hogy kívül esett a telekspekulációval mérgezett Budapest határán - ahol a fővárosi árakhoz viszonyítva egyharmados áron juthatott az állam a telekhez s ahol az építkezéseket sem drágították a főváros építési szabályrendeleteinek előírásai. Ezen kívül figyelemre méltó anyagi előnyt jelentett az is, hogy a megvásárolt birtok művelésre alkalmatlan talaja az építkezés nyersanyagául is szolgált, a belőle préselt mészhomoktégla lénye143
