Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
„Még mielőtt a munkásosztály képviselve lesz a fővárosi képviselő testületben, és így közvetlenül harcolhat ez irányban is, addig a háziurakkal egyenkint fogja felvenni a küzdelmet." 3 7 Korabeli leírások szerint az elkeseredés és a határozati javaslat aktivizáló hatására az 1907-1908-as évek elszórt lakósztrájkjai után ezek a mozgalmak komolyabb lendületet vettek: „... az 1909. évi februári bérnegyedben egész házak voltak mintegy ostrom állapotban. Ahol a lakók kollektív ellenállása nem bírta a háztulajdonosokat arra, hogy a lakbérek emelésétől elálljanak, ott egyes házakat titokzatos igazgatók vezetése alatt rendszeres ostrom alá vettek, adott pillanatban a szoros értelemben megrohantak és minden ingó részében vandál módra megrongáltak. Budapesten a múlt évi februárban a lakóknak nem csak a lelke volt forradalmi felindulásban, de a szó konkrét értelmében felzendültek." 3 8 A századforduló idejében már a hivatalos állami és városi közigazgatási szervek sem hagyhatták figyelmen kívül a súlyos szociális problémává nőtt fővárosi lakáshelyzetet. Mérnökök, közgazdászok, statisztikai szakemberek, orvosok kaptak megbízást a kérdés tanulmányozására, megoldási javaslatok készítésére. Felmérések, összehasonlítások, tanulmányok születtek általában reális képet festve a helyzetről, de a társadalmi, gazdasági okok felismerését gyakorta meggátolta a polgári kutatók szemlélete, politikai beállítottsága, így Ferenczi Imre 3 9 is reálisan mérte fel a helyzetet a főváros lakáspolitikájáról írott művében: ,Л budapesti átlag lakás igazán nem „családi tűzhely", amelynek melegénél a munkás napi teendői után felüdül, hanem valóságos emberraktár, amely a nagy népbetegségnek, a tüdővésznek, az alkoholizmusnak, a prostitúciónak, az egyéni és társadalmi elsatnyulásnak és szociális harcoknak a melegágya." 4 0 Ferenczi helyesen látta meg a lakásprobléma fő megnyilvánulási formáit: a lakások zsúfoltságát, a vele járó társadalmi, egészségügyi és erkölcsi 132