Folia historica 8
Nagy László: Bethlen Gábor életútja legendák és tények tükrében
egy esztendővel korábban „árulóként" fej- és jószágvesztésre ítéltek. 3 9 Török pasa hívta össze a csonka gyűlést, ahol először a rendek „hólyagzani kezdettek", hogy „a török akarata ne légyen, hanem libera electio légyen" — de ezután a józanabb megfontolás felülkerekedve, fejet hajtottak és „azt választák akit a török császár és a bassa, féltekben libere eligálták Bethlen Gábort."* 0 A rendek riadalmán kívül közrejátszott ennél a döntésnél az is, hogy Bethlennek „az török nemzetségnél nagy tekinteti lévén", ő nála senkit nem láttak alkalmasabbnak a pusztító török csapatok „kibeszélésére" az országból. 4 1 Ellenfelei gyakran felrótták Bethlennek, hogy a török fegyveres erő kényszerítette rá őt az erdélyiekre 4 2 Ő vitatta ennek az állításnak a megalapozottságát, „szabad" választásnak mondván a rendek döntését. 4 3 Ebben ugyan nem volt igaza, de ellenfelei is elfeledkeztek arról, hogy fegyveres erő kényszerítette ki Báthory András, Mihai Viteazul, Székely Mózes, vagy éppen Bocskai István erdélyi fejedelemmé választását is. Utóbbi érdekében legalább annyi török, tatár és román katonaság tört Erdélybe, mint Bethlen megválasztásának kikényszerítésére! 4 4 Bethlen trónrakerülése abban jelentett eltérést az elődökéhez képest, hogy ő megfelelő nagyságú birtokbázis híján került a fejedelmi székbe. Emiatt kényszerült rá arra is, hogy „boszorkányperek"-nek álcázott processzusokkal szerezze meg maga és családja számára a Báthory-rokonság hatalmas vagyonát 4 5 A nagyszabású tervekhez elégtelen anyagi erőforrások több alkalommal pénzrontásra is késztették őt, továbbá olyan kiviteli monopóliumok bevezetésére, amelyek jelentékenyen befolyásolták az erdélyi társadalomhoz fűződő kapcsolatának alakulását. Különböző okok miatt az erdélyi nemesek és polgárok jelentős része Báthory Gábor uralkodása idején sem szerette őt 4 6 A „fiskális perek" és a pénzrontások természetesen nem javíthattak ezen a helyzeten. Azt sem lehet állítani, hogy Bethlen politikája jelentős pozitív változásokat eredményezett volna a jobbágytömegek társadalmi helyzetében. Az igaz, hogy a belső háború megszűnése elősegítette a termelőmunka zavartalanságát, de nem tudunk arról, hogy a földesúri terhek csökkentek volna Bethlen fejedelemsége idején. Az viszont jól nyomon követhető, hogy az állami terhek jelentősen megnövekedtek uralkodása alatt. 4 7 A magyar történetírásban hangot kaptak olyan vélekedések is, hogy Bethlen „népjóléti" mintaállamot teremtett Erdélyben 4 8 vagy hogy külpolitikáját alapvetően a fegyvert fogó paraszti tömegekre kívánta építeni 4 9 Az első megállapítást hitelt érdemlő adatok nem támasztják alá. Arra viszont számos forrást ismerünk, hogy Bethlen nem a fegyverbe hívott parasztokra akart támaszkodni. Egyik levelében többek között ezeket írta: „semmit nem tartok én nem 13, hanem 23 ezer parasztnak is 12
