Folia historica 8

Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1

ujwiwlOl LVJLÍUÍ VlllU^l L V M L1 QZ. tpZ.ai4.ai, ЛС l g^CIIllCÍV Cg^ ICIliULl CU1UC111CH vetetvén.'"

7 Ugyanekkor Európa egyéb országaiban négy személy felett már zsúfolt lakásról beszéltek. Az 1894-ben megtartott budapesti Higiéniai és Demográfiai Kongresszuson hangzott el, hogy: ,.Európa fővárosai között nincs egy sem, amelynek lakásviszonyai oly nyomorúságosak volnának, mint Budapesté."

1

8 Európa klasszikus kapitalista nagyvárosaiban ebben az időszakban már szinte ismeretlen volt ugyanis az egyszobás lakás, sőt az albérlet és az ágybérlet is, ezzel szemben Budapesten gyakori volt az egyetlen helyiségből álló lakás is. így, amíg Párizsban 1906-ban csak minden 12. lakás, Londonban csak minden 8., Budapesten minden 5—6. lakás zsúfolt volt. Párizsban a zsúfoltság csak minden 7. embert érintett, Londonban minden 6-at, Budapesten pedig minden 3 4. embert. A magyar fővárosban tehát a lakosságnak majdnem kétszer akkora hányada élt zsúfoltan, mint Nyugat-Európa egy-egy fővárosában.

1

9 Az 1911. évi lakásszámlálás értékelése során készült egy táblázat, amely összehasonlító adatokat szolgáltat arról, hogy a népességnek hány százaléka lakott egy- és kétszobás lakásokban Budapesten és Európa egyéb városaiban. Eszerint egy- és kétszobás lakásokban lakott Kopenhágában 43,6 %, Münchenben 56,1 %, Rotterdamban 57,6 %, Drezdában 66,0 %, Boroszlón 71,5 %, Berlinben 75,3 % és Budapessten 78,4 %.

2

0 Nem véletlen, hogy a század első évtizedében napvilágot láttak olyan adatok is, amelyek Budapest közegészségügyi elmaradottságát illusztrálták, s az sem, hogy ezeket a szomorú számokat összefüggésbe hozták a város lakásviszonyaival. Az a Budapest, amely ezekben az években Európa 51 nagyvárosa között az első tíz között szerepelt, közegészségügyi vonatkozásban a 40. helyen állt csupán. A rossz közegészségügyi kép egyik jellemző adaléka, hogy az 1906 és 1910 közötti átlagos halálozási arányszámot tekintve, Budapest Európa 36 legnagyobb városa között a 25. helyet foglalta el. Lényegesen kedvezőbb képet mutatott Drezda, London, Berlin, Róma, Bécs és Párizs is. A budapestinél nagyobb halálozási arányok csak Nápolyban, Bukarestben, Pétervárott és Moszkvában voltak. A sorrend szerint 1906—1910 között minden ezer budapesti lakosra 19 halálozás esett, Drezdában 14,7, Londonban 14,9, Berlinben 15,5 Rómában 16,7, Bécsben 17,5, Párizsban 17,8, Nápolyban viszont 23,9, Bukarestben 24,6, Pétervárott 25,2 és Moszkvában 27,8.

2

1 127