Folia historica 7

Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban

eseménnyel kapcsolatban vádolták meg Kinizsit ellenei, hogy tudatosan csak az utolsó pillanatban avatkozott be, hogy a teljes dicsőséget magának arathassa le. A jól tagolt költemény első felében Kinizsi Vuk despota elleni rágalmait építi fel a költő, gondosan ügyelve arra, hogy szóképei a mondottak ellenére a despota ártatlanságát és Kinizsi ellenséges gyűlöletét tükrözze. „Van Budában sürgés-forgás, készülődés háboriba; El is indult büszke sereg, Koszovónak tart az útja; Jó Szerémi Pál uram lett fő seregnek fővezére, Utóhaddal Vúk despota lészen bajban segítségre. Bősz csatában jószerencse megsegíti küzdelmüket: Szétszóródik a pogányhad: török egyse menekülhet, Foglyul esik a vezér is: Predojevics Haszán pasa, Vele együtt sok vitéznek kezén szorul rabok vasa. Már mikoron a sok rabbal a budai útra térnek, Vúk despota ily szavakkal szól Szerémi Pál vezérnek: „A sereggel a sok rabjával míg te sietsz fel Budába, Hadd nézzem meg, Pál barátom, kupenóvi szép lakásom"! El is mégyen Vúk despota kupenóvi kastélyába, Jó Szerémi Pál vezér meg a sok rabbal Budavárba. Várta is már s jól fogadja a király a győzetes hadat, S lakomázva, hogy vigadjon, dús asztalhoz hív urakat; Maga mellett asztalfőre jelöl helyet Pál vezérnek, S örömében kegyességgel fordul hozzá ily beszéddel: „Szét ki szórta a törököt a keszóvi téres réten?" S hazug szóval dicsekedve szól a vezér így felelve: „Vértől ázott hegyvidéken a törököt én vertem meg, S hitszegés bíz, a mit ottan Vúk despota elkövetett Mikor hadunk szembeállott a töröknek seregével, Kapta magát Vúk despota, hűsülni ment zöld erdőbe; Tétlen leste, hogyan küzdök, hogyan végzek a pogánnyal, S mikor kibújt rejtekéből, vége volt már a csatának; Ekkor fogott hősködésbe: holt fejeknek gyűjtésébe". Felhős lett a király képe, Pál vezérnek ílyszavára: Szép derűre sötét felhő Vuk despota árulása; Ki is mondja asztalánál, Amit érez bús szívében; „Bűnhődjék a hitszegője: csúf halál a Vúk fejére!" 88