Folia historica 7

Rosonczy Ildikó: Adalékok Lenkey huszárszázadának hazatéréséhez

„Egy pár magyar ajkú ezred" hazahozatalának kérdése már 1848. április 12-én, az első minisztertanácsi ülésen felvetődött.

6 Ez a kérés egyenlőre csak a galíciaiakra vonatkozott, majd a továbbiakban kiegészült a Morva- és Csehországban állomásozó egységek igénylésével is. Esterházy Pál külügyminiszter és István nádor közbenjárására, majd pedig Batthyány miniszterelnök bécsi tárgyalásai eredményeként megszülettek azok az uralkodói döntések, melyek elrendelték négy galíciai huszárszázad, a Miklós és Nádor huszárezred valamint egy gyalogezred hazavezénylését, de a rendeletek végrehajtása egyenlőre elmaradt.

7 Az áprilisban hazarendelt galíciai négy lovasszázad (a Vilmos huszárezredből) csupán június második hetében érkezett meg, a Nádor huszárezredet viszont a június 12-én kitört felkelés hírére Prágába irányították, a Morvaországban állomásozó Miklós huszárezredet pedig, hivatkozva a megváltozott viszonyokra, visszatartották. Az osztrák hatóságok és a magyar minisztérium közötti huzavona eredményeként a nyár folyamán hazakerült a Lenkey századával már megfogyatkozott I. Vilmos Württembergi király nevét viselő és a Miklós huszárezred valamint a Sándor huszárok három osztálya. Augusztus 20-án az uralkodó végül elrendelte a Magyarországon tartózkodó nem magyar és — az itáliaiakat kivéve - az örökös tartományokban elhelyezett magyar sorkatonaság cseréjét, de ennek a királyi kéziratnak a gyorsan pergő események sodrában már nem volt tényleges jelentősége ® A fegyveres összecsapás küszöbén az osztrák hadügyminisztérium érthető módon nem kívánta az ellenfél táborát erősíteni és minden alkalmat megragadott az idő húzására. A magyar kormánynak a külföldön állomásozó magyar katonaság hazahozatalára irányuló, törvényes úton tett erőfeszítései tehát mértékükhöz képest nem jártak megfelelő eredménnyel. A hivatalos Magyarország törekvéseivel párhuzamosan azonban a hazatérés ügyében megindult egy másik kísérletsorozat is maguknak az érdekelteknek, a kint állomásozó katonaságnak a részéről. A magyarországi események híre levelek és a sajtó útján eljutott a katonasághoz, a tisztek egynémelyike olvasta a Pesti Hírlapot is.

9 Ugyanakkor közvetlen tapasztalataik voltak a helyi lakosság forradalmi hangulatáról - s az ottani lakosság részéről felvetett igények hasonlóak voltak a Magyarországon már elfogadott és törvényesített követelésekhez. Több tényező együttes hatására 1848. május 28-án este a Württembergi király nevét viselő huszárezred ezredesi osztályának második százada „vett felsőbb parancs nélkül" haza indult és példájával megnyitotta a hoszszabb-rövidebb szünetekkel 1849 júniusáig tartó huszárszökések sorozatát.

1

0 142