Folia historica 7

Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban

hogy „A pálos-rendtörténet első, nyomtatásban is megjelent feldolgozásában, alighanem túlnyomórészt a Gyöngyösi-féle, XVI. század eleji kéziratos rendtörténet adatai alapján olvashatjuk Kinizsi állítólagos vázsonyi sírversét." Éri /., Reneszánsz dombormű i.m. 132. Vö. Eggerer, i.m. 250-251. 82. Gyarmati S„ ijn. 1-2. Vö. A Magyar Nemzeti Múzeum törzsnaplója: Lelt.szám: 55.3271,55.3272 83. А XVIII. századi markolatvasat elefántcsont borította. Markolatlezárása madárfej alakú. Gömbös végű sárgaréz keresztvassal. Formája hibásan kiválasztott, ugyanis nem а XV. századi S típust követi, amelyhez hasonlót nagy mennyiségben ismerünk, sőt a magyarországi előfordulása is gyakori. Ma már az újabb, XVIII. századi pótlások leválasztásával látható a MNM Történeti Kiállításán. Hossza: 887 mm, penge szélesség: 50 mm. 84. A fegyvertörténeti irodalom megkülönbözteti a szabályát a kardtól. A szablya mindig hajlott - bár hajlatmagassága rendkívül változó - egy éle van, gyakran fokélre köszörülve, őseink a honfoglalás koráig alkalmazták, majd Nyugat hatására a nehézvértezettel szemben jól bevált két élű, a szablyánál lényegesen nagyobb tömegű, egyenes kardra tértek rá. - А XIV. század végén keleti hatásra a szablya (lásd Nikápoly 1396) ismét megjelenik, de a kardot kiszorítani még а XV. században sem tudta. 85. A jegyekre vonatkozóan lásd :Nagy Géza, Harczias Fridiik első szász választó fejedelem magyar kardja. Archaeológiai Értesítő 14 (1894) 315-323. 86. A hüvely fából készült és fekete bőnél van bevonva. 5 darab sárgaréz lemezpánt erősíti. Hossza:925 mm,szélessége:60 mm. 87. Nagy Géza, Hadtörténeti ereklyék a Magyar Nemzeti Múzeumban. Hadtörténelmi Közlemények 11 (1910) 223. A mondottakat Vö. Römer F., Kinisi Pál sírköve, i.m. 58. 88. Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici. (Budae 1825) 89. Megjegyezzük, hogy az oldalszám helyesen 83. Lásd a lap 4. tételét. 89. Fényes E., i.m. 280. Részleteiben Römer F., Kinisi Pál sírköve, i.m. 59. 90. Cimeliotheca, i.m. 89. 91. Nagy G., i.m. 236. V.ö. Römer F., Kinisi Pál sírköve, i.m. 56. s a következő oldalait, valamint Majláth Béla, Hadtörténeti ereklyék a Magyar Nemzeti Múzeumban. Hadtörténelmi Közlemények 1 (1888) 189. 92. A sírkővel kapcsolatban lásd még: Gerecze Péter, Műemlékek hélyrajzi jegyzéke. Magyarország Műemlékei.2 (Bp. 1906.) 1009. Békefi Rémig, A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Bp. 1907) 239, 245. Ipolyi Arnold, Magyar műtörténelmi tanulmányai. A középkori szobrászat emlékei. (Bp. 1884) 194. Németh Gábor, Adatok Nagyvázsony történetéből. (Veszprém 1901) 120. 106