Folia historica 6

F. Dózsa Katalin: A női divat változásai 1850-1895 között

Általános jellemző, a változás legfeltűnőbb jele, stílusjegyek, ha volt ilyen. 1. Fej a, hajviselet, b, hajdísz, c, főkötő, d, kalap, 2. Derék a, formája, b, nyaka, kivágása, gallér, c, válla, d, ujja 3. Szoknya szabása, hossza, tagolása, díszítése, 4. Kabát, esetleg sál, 5. Anyagok, motívumok, színek, díszítések, 6. Kiegészítők a, cipő, b, napernyő, c, legyező, d, kesztyű, e, muff, f, táska, g, esetleg egyéb tárgy. Megjegyzendő még, hogy csak az újdonságokat, vagy eltűnő formákat ismertetjük. A fő pontok mellé tett kötőjel azt jelzi, hogy az előző évhez képest nincs eltérés. Az alpontokat pedig csak abban az esetben tüntetjük fel, ha változás történt. 185 0 Az összkép a XVII. század első felének viseletét idézi. 1. Fej a, a középen elválasztott haj enyhén hullámosan simul a homlokra, betakarva a fület. Hátul a fejtetőt övezve, nyakszirtig közepesen nagy, fonott, hurkás konty, esetleg kétoldalt a fülnél szabadon lebegő gyűrűs fürtökkel (2. kép), b, gyakori a virág- vagy szalagdísz, különösen esti alkalomra (2. kép), c, főkötő viselete nagyon általános, lapos, a kontyot fedő csipkekendőcske fodordísszel, áll alatt megkötött széles szalaggal, melynek két hosszú vége szabadon lebeg, d, a kalapnak két főtípusa van — az egyik a jellegzetes formájú ernyős kalap, a „bárka" (Schute): a kontyon kerek fej nyakszirtig, az arcot a félköríves lehajtott karima ernyőszerűen övezi. Belül a homlok körül, valamint a karima körül gazdag virág-, és szalagdísz, áll alatt hasonló szalagcsokor, mint a főkötőnél (1. kép); A másik típus lapos tetejű, elég széles karimájú szalmakalap, ívelt toll- és szalagdísszel, néha áll alatt szalóscsokorral (4. kép). 2. Derék — részekből szabott, halcsonttal merevített, testre simuló, hegyes csúccsal elől benyúlik a szoknyába, melle kerek, b, - magas, kerek nyak, keskeny, alig észrevehető finom csipkefodor szegéllyel vagy fektetett, 84