Folia historica 6

Cennerné Wilhelmb Gizella: Théodore Valério Magyarországon

falurészlet-, illetőleg épületképekről. Korábban már említettük névvel jelzett település-képeit, vannak azonban ezenfelül pusztai pásztorszállást, cigánytanyát, gémeskutat megörökítő lapjai is.

6

6 Erdőkövesden egy parasztudvart rajzol le, melyen lakóház és csűr áll. A szelemenes gerendaház sátorteteje homlokfalán túl nyúlik, a homlokfal tetőnyílását vesszőfonás záija le. Az utca felőli oldal tapasztott-meszeit, az ablakok a kor szokása szerint kicsinyek. Hátrább ugyancsak boronákból összerótt csűr látható. (14. kép)

6

7 Amint az elmondottakból is kiviláglik nem szerepel a párizsi rajzok és vízfestmények között olyan lap, mely a puszta sajátos atmoszférikus effektusaival, vagy a házak, szállások nélküli természet visszaadásával foglalkozna. Csupán a berilini anyagban őriznek egy olyan vízfestményt, amely gémeskút közelében pihenő bivatycsordát ábrázol magyar pásztorral.

6

8 Valério magyarországi és balkáni tárgyú alkotásaival szerezte hírnevét és ezekért kapta a hivatalos elismerést is. Feltehető, hogy ebben meghatározó szerepe volt az újszerű témaválasztásnak s az ezzel összeforrott történeti-politikai komponensnek is. Bizonyos, hogy a magyarországi paraszt és pásztortípusok mindennapjának megörökítésével értékes dokumentációt hagyott reánk az egykorú viszonyok megismeréséhez, s ez csak teljesebbé és elmélyültebbé vált a párizsi anyag jelen közzétételével. Tanulmányunkat első, történeti-néprajzi forrásfeltáró publikációnak szántuk. Az anyag teljes feldolgozása és összefüggéseinek feltárása még előttünk van. El kell végezzük a rézkarcok, vízfestmények és ceruzavázlatok részletekbe menő formai analízisét, hogy az előképek felhasználásáról megbízható képet kapjunk. Ehhez a munkához azonban elsősorban arra van szükség, hogy a teljes anyag fotódokumentációját megszerezhessük. Fel kell deríteni Valério esetleges magyarországi kapcsolatait a családi levéltárak missilis-anyagában való tájékozódással.

6

9 Végül meg kell határozni Valério műveinek helyét a francia grafika XIX. századi fejlődésében. Théodore Valério és Karl August Pettenkoffen egyidőben fedezték fel a hazai tájat és embereket, mint művészi megörökítésre érdemes témát. Pettenkoffen kezdeményezése a történeti—földrajzi helyzet folytán gyümölcsözőbb volt,

7

0 Valérioé elszigetelt, egyszeri kezdeményezés maradt. Érdeme, hogy művészetével magyar falvak és mezővárosok lakóinak őszinte, valós képét örökítette reánk. Éppen ezzel a külső és belső őszinteséggel szolgál rá arra, hogy alkotásait végre összetett módszerekkel vizsgálva a maga teljességében értékeljük. 59