Folia historica 6
Vigh Károly: Portrévázlat Juhász Nagy Sándorról (1883-1946)
nagy szüksége lett volna. Fogadja asszonyom feleségem nevében is őszinte részvétemet. Károlyi" 5 5 Juhász Nagy Sándort május 14-én a nemzet halottjaként temették. Ravatalánál az egész ország búcsúzott nagy fiától. 5 6 Külön lapra kívánkozik Juhász Nagy Sándor és Bajcsy-Zsilinszky Endre barátsága. 5 7 Ismeretségük Zsilinszkynek az Előőrs korszakára esik. Ezekben az években (1928—1932) Zsilinszky már szakított fajvédő barátaival, Gömbös Gyulával és — ha még ellentmondásosan is — fokozatosan haladt balra, egy demokratikus ellenzéki politika útján. Tarpán 1931-ben kibontja a Nemzeti Radikális Párt zászlaját, de támogatja a Független Kisgazdapárt megalakulását is. Ezen az úton találkozik a népi értelmiség: írók, szociológusok, újságírók legjobbjaival és olyan ellenzéki politikusokkal, valamint publicistákkal, akik Juhász Nagy Sándort is ismerik. Mivel Tarpára menet Debrecenen át vezetett gyakran az útja, az Alföld fővárosában különösen sok ismerősre tett szert. Közülük Thury Levente, a Debreceni Független Újság főszerkesztője 1931-ben bemutatja egymásnak a két politikust. Zsilinszkyt felháborítja az 1931-es képviselőválasztáson Juhász Naggyal szemben alkalmazott durva törvénysértés. Ö ugyan Tarpán képviselői mandátumhoz jut, de ezt megelőzően 1929-ben ő is elbukott az akkor vele szemben alkalmazott választási csalások következtében. Juhász Nagy és Zsilinszky között nem csupán azért jön létre — szinte egy csapásra — barátság és kölcsönös rokonszenv, mert sok tekintetben azonos nézeteket vallanak a korabeli politikai kérdésekben, hanem mert felismerik egymásban a tiszta szándékot, egyenes jellemet, s azt az elkötelezettséget, amely őket mindhalálig nemzetük és az ország demokratikus újjászületésének kivívására és a német veszedelemmel szemben a független államiság megvédésére kötelez. Amikor ezért Juhász Nagy Sándor felkéri Zsilinszkyt, hogy az 1932-ben újjáéledő Debreceni Reform Társaságban előadásokat vállaljon, a nemzeti radikalizmus szószólója ennek örömmel tesz eleget. Több ízben tart előadást Debrecenben, főleg a külpolitika időszerű kérdéseiről. Az egyik alkalommal — 1934. március 22-én — Juhász Nagy e szavak kíséretében kéri fel Zsilinszkyt a magyar jövőről szóló előadásának megtartására: „Őbenne megtanultuk tisztelni a világos látásnak, a bátor elhatározásnak és az őszinte szónak az emberét." 5 8 Zsilinszky a Református Kollégium dísztermében mintegy 300 ember előtt megtartott előadásában - a r^ndőrkapitanyi jelentés szerint — témája helyett főleg a németországi eseményekről beszél. 206
