Folia historica 6

Vigh Károly: Portrévázlat Juhász Nagy Sándorról (1883-1946)

demokratikus forradalom győzelme után vállalt szerepét. Juhász Nagy Sándor — válaszolva támadóinak — hűen mérsékelt októbrizmusához, így tesz hitet régen vállalt politikai eszméi mellett: „A forradalomba tisztult elveket vittem bele, azokat onnan sértetlenül kihoztam és tartom mai napig. Tehát se a lázálmok idején nem tolódtam szélsőségekbe balfelé, se a reakció beköszöntével nem tolódtam el magam mentsége, vagy előnyös helyzetbejuttatása végett jobbfelé." „... elveimet minden időkön át úgy álltam és állom, ahogyan azokat a debreceni Kollégiumból kihoztam és mint ifjúsági vezér 34 év előtt március 15-én a debreceni piacon kihirdettem."

4

9 Októbrista múltját vállalva, Juhász Nagy Sándor azért fejezi ki nemtetszését az általa nagyrabecsült és tisztelt barátja, Bajcsy-Zsilinszky cikkének ama megállapításával, hogy „1918-ban tragikusan kellett találkoznia egy gyönge magyar nemzedéknek" az ismert francia politikával. Azt is megkérdőjelezi Juhász Nagy, amikor Zsilinszky arról ír, hogy „.. . a szerencsétlen ügyefogyott forradalmi Károlyi-kormány" katonai erejének gyarló maradványaival állt szembe a reá törő imperialista mohósággal.

50 Joggal nem ért egyet itt Juhász Nagy Zsilinszkyvel abban, hogy az őszirózsás forradalom nemzedékét „gyönge magyar nemzedéknek", és kormányát „szerencsétlen, ügyefogyott forradalmi Károlyi-kormánynak" minősíti. A debreceni politikus azáltal, hogy védelmébe veszi az egész Károlyi-kormányt, valójában hitet tesz az októbrizmus mellett. Történetileg is nézve, tagadhatatlan, hogy Juhász Nagynak volt igaza, mert gyöngének az a magyar uralkodó osztály bizonyult, amely Tiszával az élen anidemokratikus és reakciós belpolitikája és végzetes német orientációs külpolitikája következtében az első világháború katasztrófájába sodorta az országot. A bukott rendszer örököseinek az ántánt-imperializmus mohósága közepette már csak a csődtömeg felszámolása maradt osztályrészül. Juhász Nagy Sándor nem felejtette el az első világháború tanulságait. Amikor a második világháború kitörése után Magyarország urai ismét a német imperializmus oldalán sodorták az országot háborúba, szűkebb baráti köre előtt kijelentette: „Megláthatja mindenki, ha nem tudunk egy emberként felsorakozni a német hódítás ellen, minket is eltapos újra a porosz zsarnokság. Megsemmisül önálló államiságunk, borzalmas háborúba kényszerülünk a németek oldalán."

5

1 Több haladó emberrel, kommunistával együtt őt is elhurcolta a Gestapo 1944. április 16-án éjjel. Ménes Jánossal, a Hajdú megyei kommunista pártbizottság felszabadulás utáni első titkárával került egy zárkába. 204