Folia historica 6

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez II.

bevonásáról a tárgyalások első szakaszában még nem volt szó, ugyanis a gyárat az Union bankkal kötött szerződés alapján hozták létre. Fejérváry a szerződés megkötésekor ezt a lépést szerencsésnek tartotta, mivel a bank „Loewe Lajos és társa" berlini céggel lépett kapcsolatba. ,,E szerződés pedig — mely szerződést megtekintettem, sürgős érvényre lépést követel — hangoztatta a miniszter —, de egyszersmind teljes biztosítékot nyújt a gyár kifogástalan üzemképes állapotba helyezése iránt.'"

5

0 Fejérváry tehát a Loewe cég mellett nyilatkozott, bár valószínű, hogy kezdetben az angol céggel akart közvetlenül tárgyalni. Egyes parlamenti felszólalás arra enged következtetni, hogy a törvény megszületését követően a pénzügyminiszter és a honvédelmi miniszter is külön tárgyalásokat folytatott. A pénzügyminiszter az Union bankot volt kénytelen előtérbe helyezni, ugyanis „a Vaskapu-szoros szabályozása fmantiális operatiojának keresztülvitele, a mely azonban a pénzügyminiszter úr közbelépése folytán megbukván, Minkus Jenő az „Union"-bank igazgatója igényt tartott arra, hogy az ő fáradozása s előleges költségeiért valami más üzlettel a magyar kormány által reconpensaltassék"

15

1 így jutott ez a fegyvergyári alapítás az Union Banknak Fejérváry legnagyobb meglepetésére. Annyit azonban a miniszter elért, hogy a bank a Loewe cég mellett az angol céget is bevonta az üzletbe. Fejérváry szerepe a Fegyvergyár felszámolásakor benyújtott jelentésből is megerősítést nyert. Ugyanis, amikor a Fegyvergyár szállítóképességének elhúzódása a kormány és a gyár közötti szerződés felmondásához vezetett, a gyár a 200 000 forintos kötbér visszaszerzése reményében a felelősséget nemcsak a Loewe cégre, hanem közvetlen a miniszterre hárította. „Erre nézve mellékesen megjegyezzük, hogy a Löwe-czég állítása szerint akkor midőn a szállítás egy részét a Greenwood és Bathley czégnek engedte át, a honvédelmi minister úr intentióinak vélt megfelelni."

15

2 A mondottakból világosan kitűnik, hogy az angol cég a miniszter közbenjárására kapcsolódott be az üzletbe. Formailag ez még nem jelentette azt, hogy a Magyar Fegyvergyárnak meg kellett buknia, hiszen ez a gyár szerelte fel többek között a steyri, olasz, angol fegyvergyárakat is. Gépei mindig kifogástalanok voltak, hírnevének megfelelően. Az angol gépeket nem csak nagy késéssel szállították, de használhatatlanok is voltak. A nehézségeket csak növelte az angol, ületve magyar viszonyok közötti különbség. Ugyanis a kovácsműhely tűzszekrényei az angol minőségi kőszénre és puhább vasra épültek, tehát kisebbek voltak. A magyar vas megmunkálásához viszont több kalória kellett volna. Az említett okok így nem tették lehetővé az ismétlő Mannlicher 168