Folia historica 6

Gerelyes Ibolya: Török viseletek Evlia Cselebi útleírásában

birodalomban, így Magyarországon is elterjedt volt, azzal a különbséggel, hogy nálunk a csuha szó egy sajátos papi öltözet neve lett. Viszonylag korai magyarországi előfordulása (1494 95-ből ismerjük első említését) nem záija ki, hogy ne közvetlenül kereskedelmi kapcsolatok révén — az oszmán törököktől került volna hozzánk.

1

8 A női feradzséket, a csuha posztón kívül, többnyire szof nevű gyapjú anyagból, vagy mohairnek nevezett, tulajdonképpen kecskeszőrből készült szövetből varrták

1

4 (pl.: Maiatya, Denizli városok). Ez utóbbi anyagféle ismert volt nálunk is, 1549-ből van rá magyar adatunk.

2

0 Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elkészítésének 16. századi módját is ismerjük egy korabeli utazó, O. G. Busbecq leírásából. Eszerint csak egy bizonyos fajta kecske szőre használható fel ehhez az anyaghoz. Ez a szőr finom, fényes és hosszúszálú, a pásztorok nem is nyírják, csak kifésülik. A fonalat, amit ebből a gyapjúból fonnak Ankarában szövik és festik. Víz rálocsolásával ún. hullámmintát készítenek a szöveten. Ezeknek a mintáknak a szélességétől függ, hogy milyen minőségűre értékelik az anyagot. Ugyanitt azt is hozzáfűzi Busbecq, hogy a magasabb rangú, idősebb tör kök körében ennek az anyagnak a viselete bizonyos rangbéli megkülönböztetést jelentett.

1

1 Evlia elbeszélése alapján úgy tűnik, hogy csuha posztóból készült feradzsét magasabb és alacsonyabb rangban levő emberek egyaránt viseltek (pl. Trabzon, Amasia). Evlia Cselebi leírásából a férfiak öltözetéről lényegesen többet tudunk meg, mint a nőkéről. A férfi viselethez a feradzsén kívül többféle felsőkabát, illetve ruha tartozott. Így a kapanicse, a köntös, a dolama, a kaftán, a hirka, a harvani, a kerake, az aba és a kaba nevű ruhadarabok. A kapanicse a szultánok, nagyvezérek, janicsáragák viselete volt. Evlia leírásában is magasrangú személyek öltözeteként olvashatunk róla. Pl. a török és a német követség 1665-ös magyarországi találkozásakor a követséget vezető török pasa viselt ilyen ruhát.) Tulajdonkeppen egyfajta, posztóból készült, bőszabású kabát volt, hosszú, hátrafele lógó gallérral, cobolyprémmel díszítve.

2

2 Magyarországon is ismerték a 17. században: Báthori István 1603-as végrendeletében olvashatunk nyuszttal bélelt ujjas, galléros ..kabaniczáról"

2

3 (2. kép). Egyes források szerint a kapanicse egyik fajtáját nevezték magyarul köntösnek.

2

4 Legtöbbször csuha posztóból készült, díszíthették és bélelhették is coboly. vagy mókusprémmcl. Egy alkalommal találkoztam atlasz anyagból varrt köntös említésével (Chiosz szigetén). Eredetileg valószínűleg szűk ujjú, derékig érő kiskabát volt.

2^ Evlia utazása során majd minden városban megemlíti a köntöst, amely szerinte általánosan elterjedt viselet volt, s mint ilyen nem köthető egyik társadalmi réteghez sem 12