Folia historica 6

F. Dózsa Katalin: A női divat változásai 1850-1895 között

nemű dísz a legchicebbek közé tartozik"

4

9, üzeni a divatlap egyik olvasójának. 6. Kiegészítők — b, japán keskeny küllőjű napernyők is megjelennek, szintén kuriózumok maradnak, c, nagy, teljesen strucctollból készült legyezők, e, a szőrmemuff nagyobb méretű. 1888 Turnűr kisebbedik, az öltözködés stílusa az 1790-es évek viseletére emlékeztet. 1. Fej — sok a tarkón összefogott fonatos megoldás, újdonság a fejet körülvevő sima copfos frizura, a kis, hegyes kontyba csúcsos virág, vagy nagy fésű fontange-szerűen (64. kép), с, a kis csipkefőkötőket csak reggel, pongyolához viselik, napközben már alig, d, az ünnepélyesebb alkalomra viselt kapott eleje csúcsosan magas: a kerek kalap egyik variánsaként a karima elől egyenes, hátul felhajtott, egyenes tolldísszel, olyan, mint egy vadászkalap (65. kép). 2. Derék — d, kihajtott, széles hajtókájú álgallér díszíti a felsőruhát, újdonság a rövid, bonyolultan redőzött gömbujj, melyet sima, csuklóig vagy könyök alá érő ujj folytathat (65. kép). 3. Szoknya — már nincs kötényszerűen redőzött felsőalj, csak elől háromszögben nyitott, vagy az alsóaljon szeszélyesen elrendezett (64. ábra). Sok a sima, egyszerű alj is, hátul csípőnél függőleges ráncolással. Általános a földig érő hossz. 4. Kabát — testhezálló, csípőt takaró, kétsorosán gombolt magas nyakú, vagy férfigalléros, esetleg paszományzáródású „a la hussard"

s

0 (sic!), ún. smokingjackettek (63. kép), kedveltek a szőrmével bélelt, szőrmegalléros hosszú köpenyek is. 5. Anyagok — kissé puhábbak, bár az utcán a posztó és a plüss változatlanul divat, míg a szalonban a lágyabb selyemfajták, damaszt alig. 114