Folia historica 6

Gerelyes Ibolya: Török viseletek Evlia Cselebi útleírásában

tárgyilagos szemmel bíráltak. A szakirodalomban általánosan elfogadott nézet szerint Evlia számadatait nem szabad egy az egyben elfogadnunk. Germanus Gyula aki a Seyahatnamenak a törökországi céhekről szóló leírását adta közre

9, elemzésében megjegyzi, hogy a számadatok Evliánál keleties túlzásokat tükröznek; egy-egy szám nem a megfelelő számértéket jelöli, hanem a sokaságot, nagyságot van hivatva kifejezni. Káldi-Nagy Gyula Evlia Cselebi hitelességét vizsgálva a számok kérdésében igen érdekes megállapítást tesz. Megfigyelése szerint pl. igen gyakori az útleírásban az 1060-as szám, mellyel a szerző a legkülönfélébb dolgok mennyiségét jelölte meg. Káldy-Nagy Gyula véleménye szerint az 1060-as szám ezekben az esetekben egyszerűen csak annyit jelent, hogy elég sok, meglehetősen sok.

1

0 A másik ellenvetés, amely a Seyahatname hitelességével kapcsolatban felmerül, hogy vajon ténylegesen járt-e Evlia mindazokban a helységekben, melyeket útleírásában leír. Vizsgáljuk meg példaképpen a mekkai zarándoklat anatóliai útvonalát.

1

1 A kiindulópont Üszküdar volt. Innen DK-, D-i irányban haladva a következő főbb városokat érintette Evlia: Iznik-Yeni^ehir-Bursa. Itt délnek fordulva eljutott Kütahyába majd továbbhaladva Afyon-Karahisarba. Ennél a pontnál Izmir felé indult. Afyon-Karahisartól a következő főbb városok leírásával találkozhatunk: U§ak-Gediz-Simav-Demirci-Kula-Ala$ehir-GördesAkhisar-Turgutlu-Bergama-Menemen-Izmir. Itt hajóra szállt és átkelt Chiosz szigetére. Visszatérve a szárazföldre K-DK-i irányban haladt tovább: Ku^adasiSöke-Aydin-Tire-Bozdogan-Nazilli-Sarayköy-Denizli-Tava^-Mulla-Ula-MilásBodrum. Ittújra tengerre szállt, leírt több szigetet, köztük Rodoszt. Megri városában kötött ki újból a szárazföldön. Innen K-i irányban haladt végig Anatólia déli partszegélyén: Megri-Finike-Elmali-Antalya-Manavgat-ErmenekTarsus-Adana-Mara§-Besni-Kilis-Aleppo. (Innen ment délnek Damaszkusz irányában.) A városok sorrendjéből láthatjuk, hogy Evlia egy fő irányában jól megrajzolható úton haladt célja felé, s közben leírt olyan fontosnak, vagy érdekesnek tartott helységeket is, melyek felkeresése mindenképpen letérést jelentett a célszerű, legrövidebb útról. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy szerzőnk célja nem a rövidség volt, hanem éppen ellenkezőleg arra törekedett, hogy útleírását használható földrajzi kézikönyvvé tegye. Ennek érdekében minden bizonnyal megtett jó néhány kitérőt is, de egészen bizonyos, hogy felhasznált több, mások által írt, földrajzi, történeti és irodalmi munkát.

1

2 Összefoglalóan el kell ismernünk, hogy Evlia Cselebi stílusa számunkra sokszor túlságosan is színpompás, szóvirágos, szerzőnk gyakran ragadtatja el magát, a számadatok tekintetében pedig teljesen pontatlan. Leírásaiban nemcsak saját tapasztalataira támaszkodik, hanem 10