Folia historica 5

Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum tudományszervezői tevékenysége a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása előtt

Mind a tudományos társaságok

1

1, mind az akadémiák gondolata hazánkban 1730 óta napirenden lévő kérdés. Számos terv indult útjára, de rövid működés után a maga elé tűzött feladatokkal nem volt képes megbirkózni. 1730-ban Magyar Nyelvvédő Társaság működött Késmárkon, 1770 táján született meg a Magyar kir. Tudományos Akadémia gondolata, amelyet ismeretlen szerzője Pozsonyban kívánt felállítani. Bod Péter, a tudosokból álló Magyar Társaságot kívánta létrehozni, majd Bessenyei György, Kultsár István, Aranka János és mások a hazai nyelvművelés céljából szorgoskodva Tudós Társaság felállításán dolgoztak. Alapvető változást jelentett a Széchényi Ferenc által alapított Magyar Nemzeti Múzeum 1802-ben, amely alapot adott a hazai nyelv, irodalom, történelem, természettudomány, technológia és a művészetek anyagának összegyűjtésével első hazai tudományos intézetünk kifejlesztésére.

1

2 Az 1807. évi országgyűlésre latinul és magyarul Miller Jakab Ferdinánd által írt előterjesztés a Nemzet Tárházának felállításáról, világosan körülírja a célt és módszert, ahogyan a múzeumi gyűjteményeket Széchényi Ferenc alapítása óta bekövetkezett gyűjteményi gyarapítások miatt a nemzeti kultúra és természet komplex egységévé kívánta tenni. A Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása, a lelkesedés, amelyet a közvéleményből kiváltott s az 1808. évi országgyűlés 25. cikkelye nyomán kibontakozott nagylelkű felajánlás a múzeum hajlékának felépítésére, feljogosította Millert arra, hogy a Tudós Társaság felállítására az eddigi elgondolásoktól eltérő szervezetet készítsen: a tudós társaságot magyar múzeumon belül hozzák létre. A tervet az 1812. évi országgyűlés előterjesztésére szánta Miller, és alapját a gyűjteményekre, illetőleg a benne dolgozó kutatókra építette. Miller Ferdinánd sokoldalú, művelt ember volt, költő, történész és szervező

1

3, a könyvtár őre Horvát István, a reformkor kiemelkedő történésze

1 , az Érem- és Régiségtár segédőre Haliczky Antal,

1

5 aki a Pesti egyetem által kezdeményezett régészeti és numizmatikai kutatást Schőnwiesnertől átvette és tudományos központjául a Nemzeti Múzeumot jelölte ki. A természeti és technológiai gyűjteményben Tehel bajos őr és Jónás József

1

6 segédőr több tudományos társaság tagjai építik ki a múzeum és az egyetem kapcsolatát, amit a nádor jóváhagyásával fejlesztenek tovább abban az irányban, hogy dr. Reisinger János, a pesti egyetem história naturalis tanszékének professzora, az Ordinarius ее musae praefektus címét kapja 181 l-ben.

1

7 Miller határozottan leszögezi, hogy a múzeum tudományos intézet

1

5, terve gazdaságilag is megalapozott volt, mert csak a Nemzeti Múzeum rendelkezett olyan tőkével, amely a tudós társaság pénzügyi szükségleteit biztosíthatta. Mint Miller írja:

1

9 22