Folia historica 5

F. Dózsa Katalin: Osztrák-magyar kapcsolatok és kölcsönhatások a divat területén 1850-1916 között

közepén. Legújabban asztalneműre nem, mint «elölt, a háziasszony nevének kezdőbetűit, (Francziaországban a házitirét) hanem а család сМшШ- hímezik, oly öjjítás, a mely a felső tízezren alól is nemsokára Ы fog terjedni, Nem is г

am gondolat ez a ezfmer, vagy a hol ilyen nincs, így választott jelkép, melyet levélpapírrá is alkalmazhatunk. Szokás, • hogy a kelengye tárgyait ä menyasszony Ián у nevének kezdőbetűivel jegyzik meg Nálunk magyaroknál, az ágy- és asztalnemű. mint a háziasszony birodalmába tartozó kellékek, később is annak a kezdőbetűit mutatják fel, míg külföldön, kttöoöeen a németeknél, а háza»ág után szerzett ruhanemű a férj, и szerző fei kezdóbetoivei van jelölve. Ée így aztán, minden Ujabb szerzemény újabb éa különféle divatd boi keskeny, boi oéém. hol nagy- hoi kicsiny monogrammokat v»et melvek összeállításánál legkisebb good «пса ax dvaahat.wajrra fordítva, a mi hiba, mert tulajdonképen a* terme a monogramm feladata, hogy tisztán feitöniesse a kezdőbetűket, a melyek alkotják Valóban bámulnunk keU • mosónők éleswámösógén, hogy olyan nagy tehetséggel bírnak hieroglyphek kibeiQzé«éh«>a Ezeknél »okkal .4*1szeröbbnek találnánk egy egyszeronindenkorra választott jelzőt. A nemességnek megvan erre a ezélra a cxfmere я a polgárok ám válasszanak maguknak jelképeket ll-ik évfolyamunk 19-ik füxetében hoztunk vő* néhány japáni zsebkendőjelzőt melyek nagy sikert arattak a hőlgykőzőnaég körében; esek közt több olyan van, a mely erre á ezélra igen alkalma» кжое; »annak a melyek öévefóbetevel ellátva jelentek meg, míg mások ilyenek nélkül, mint pl. a két legyező, a nyiH tekercs, vagy az ág a felnyitott kőryvvdL melyre az illető családtag keresztnevének kezdőbetűije irható: az ilyen igen ото» és jellemző jelvényei saágaihatfta valamely háznak e a cselédaég által » könnyen megkütonböztethető. Angliában az a szokás, hogy mosható tintával az egész oevet a tehérnemöre írják « «йи egyszerű, olcsó eljárást követik a legfinomabb baiiszt tárgyaknál í« A kontinensen ert a divatot csak a háziruháknál követik: a ЮЬЫгг nézve megmaradtak a jegyzésnél és hímzőnél RatexUawbkeodőkr» szokás az egész nevel ktbiosezni fekete, mosható gyemmel, még pedig a tulajdonos aláírását irtán», betűkkel. Utóbbi tdóbaa z*>bk*ndókrr ieinét előkerültek а régi, nagy virá*betnk, melyek abból az Klóból származnak, яйког a «nagyapa a nagymamának udvarol« » K»-k közt is esttMma vennék ki maimkat a japánt jelvények, mehekhen a beink liszta»áita a ibk oiw*«Agával párosul I

л» ,41|чпи| w jól vennék ki magukat Az lev«4pap»r mflk^hHHlen кИк-к«* egv művelt nő mVtóítslanak * я folyton ffjlódö ipar т**кияп>а, bogy axi f uj tetaatttö* alakt-an s**>tv//.uk !*• I"*)«* »«>« k««aek 4. Divatsalon 1890—91. 2. füzet 3. old. A divatrajzon hasonló a nyakkivágás, és a szoknya szabása 202