Folia historica 5

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez I.

36. Az erőviszonyok alakulását a parlamentben lefolytatott vita is hűen mutatja. Háború esetén Németország 6, Oroszország 10 és fél, Franciaország 3 és fél, míg Olaszország 2 és fél millió katonát tudott kiállítani. Ezzel szemben a Monarchia 1 millió 200.000 katonával rendelkezett csupán. OKN 11 (1886) 293. 37. Az ismétlő fegyverek behozatala. KL 1 (1886) 556. 38. A hadügyminiszter és az ismétlő fegyverek. Uo. 548. 39. Krnka-Mannlicher-Schulhof. Uo. 566. 40. Uo. 567. 41. Uo. 568. 42. Uo. 567. 43. Uo. 569. 44. Uo. 568. 45. Már itt szeretném megjegyezni, hogy Fejérváry a lőfegyverek minőségének megítélésében rendkívül tájékozatlannak tűnik. A mondottakat látszik alátámasztani a népfelkelők felfegyverzésével kapcsolatos kijelentés: „... ehelyen hangsúlyoznom kell, azt is, hogy tekintettel azon körülményre is, miszerint lőfegyverek szükséges számban, igaz, hogy régibb szerkezetű, de teljesen használható állapotban rendelkezésünkre állnak." Ezek voltak a Wanzl féle fegyverek. Hogy ezek a fegyverek mennyire használhatóak - hangoztatja a parlamenti vitában Ugrón - „... arra nézve ne engem fogadjon el a t. ház tanúiságnak, hanem magát a hadügyi kormányzatot, amely 1877-ben 5 forintért 200 darab tölténnyel adta el darabját e puskának. A mely fegyvernek darabját 5 frtért adják el 2 darab tölténnyel az nem tartozik használhatónak ép azon közegek által, melyek által őriztetik." KN 11 (1886) 297. Lásd még Uo. 373. Vö. Fejérváry G., i. m. 358. 46. Werndl fegyvere 1867-ben 31 forintba került. 47. At ismétlő fegyverek beszerzése. KL 1 (1886) 479. 48. Uo. Egyesek a stratégiailag biztos Debrecent, mások Nagyváradot ajánlották - elsősorban a Sebes Kőrös energiája miatt. 49. Uo. 50..Még egyszer az ismétlő fegyverek beszerzése. Uo. 523-524. 51. Uo. 52. Magyar fegyvergyár. Uo. 559. 163