Folia historica 5

Tamás István: 175 éves a Magyar Nemzeti Múzeum

történetét, kúltüráját és forradalmi hagyományait. A jelzett 167-ből 42 foglalkozott más népek történetével. Közülük 12 a szovjet népek életével, de csehszlovák, angol, német, francia, dán, koreai, olasz és más vonatkozású kiállítás is volt. E kiállítások anyaga általában e népek hazájának múzeumaiból került ki. A múzeum látogatottsága kielégítően alakul. 1954 óta először 1974-ben túllépte az évi 200 000-es számot és a tavalyi (a perui aranykiállítás segítségével kiugróvá vált) adatok után 1976-ban is jelentősen meghaladta a 200 000 főt. Egyébként a múzeumban a felszabadulás óta rendezett kiállításokat összesen mintegy hat és fél millió látogató tekintette meg. Nagy sikerűek a külföldön rendezett kiállítások, valamint azok, amelyek több hazai múzeum közös összefogásával a Nemzeti Múzeum anyagát is bemutatják külföldön. Az intézmény külföldi kapcsolati általában jók, amit a kiállításcserék és a kölcsönös látogatások egyaránt bizonyítanak. A Magyar Nemzeti Múzeum szilárd bázisa a tudományos kutatásoknak. Ezt a munkásságát a szakmai és kultúrpolitikai közvélemény mindig elismerte és ma is elismeri. A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáig jelentős tudományszervező feladatokat is ellátott. A 19. század folyamán fontos régészeti feltárásokat végzett, amelyek a korszerű hazai régészet alapjait rakták le. A régészettudomány általános helyzetéről és a hazai görög és — főleg — latinos kötődésű kultúrális érdeklődésből következően elsősorban az ősrégészet és a római régészet indult fejlődésnek. A magyar középkori régészet jóval később bontakozott ki. A folyamatos gyűjtő munka révén egyre gazdagabb tárgyi emlékanyag gyűlt össze a késő-középkori és újkori hazai életről is. E gyűjtemények azonban elsősorban a nagy donátorok segítségével és gazdag magángyűjtőktől történt vásárlások révén gyarapodtak. Az alapító Széchényi Ferenc mellett itt elsősorban Jankovich Miklóst kell megemlíteni. A kiegyezés korában a magyar közvéleménynek tett gesztusként fokozták a királyi kincstárból átengedett tárgyak mennyiségét. A Magyar Nemzeti Múzeum ugyanabban a korban értékes emlékgyűjtemények birtokába jutott. így például Liszt Ferenc hagyatéka ez időben került a múzeumhoz. A két világháború között anyagi és tudománypolitikai okokból lelassult a fejlődés. Volt olyan esztendő, amelyben 88 pengőnyi ásatási kerete volt az intézménynek. A felszabadulás minőségileg más korszakot jelentett a Nemzeti Múzeum tudományos munkásságában is. A klebelsbergi kultúrpolitika arisztokratikus elzártságát rövid idő alatt áttörték. Rendszeressé, tervezetté váltak az 14