Folia historica 5

Tamás István: 175 éves a Magyar Nemzeti Múzeum

zeum, a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum; önálló intézménnyé vált az Országos Széchényi Könyvtár, Már a népi Magyarország időszakában — és részben a Nemzeti Múzeum anyagát is magában foglalva — megalakult a Magyar Nemzeti Galéria. A Nemzeti Múzeum jelentős gyűjteményét kapta meg az ugyancsak a felszabadulás után létesült Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Többszöri átszervezés után 1934-ben (VIII.t.c.) a Magyar Nemzeti Múzeum elnevezés közgyűjteményi középszerv megjelölésévé vált. E név alatt került hat szervezeti egységben összefoglalásra a M.Kir. Országos Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Történeti Múzeum közös címébe foglalt régészeti-történeti-iparművészeti gyűjtemények és Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Természettudományi Múzeum és a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége. A felszabadulás után a múzeumokat államosították és a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát megszüntetve, a benne foglalt)intézményeket önálló országos rangra emelték (1949. 13.sz. tvr.). Ettől kezdve 1952. végéig (9.sz. tvr.) valamennyi múzeum munkáját és a műemlékek védelmét a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja fogta össze. Az Országos Magyar Történeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum egyaránt használhatta neve előtt a Magyar Nemzeti Múzeum megjelölést. Hasonló jogot kapott a később megalakult Magyar Nemzeti Galéria is. Az 1963. 9.sz. tvr. megszüntette ezt a helyzetet, megváltoztatta az Országos Magyar Történeti Múzeum nevét és egyedül e múzeum számára biztosította a Magyar Nemzeti Múzeum elnevezést. A múzeum megalapítása a reformkor közvetlen előzménye. Létrejötte és — különösen a kiegyezésig tartó — működése összefügg a nemzeti ellenállással és függetlenségi törekvésekkel. Az intézmény — amelynek épülete egyébként a magyar klasszicista építészet Pollack Mihány által tervezett egyik legszebb alkotása, és így Budapest ékességei közé tartozik — szorosan összeforrott a magyar történelem eseményeivel. Ezek közül ugyan ma már csaknem hitelesen megcáfolták azt a legendát, hogy mellvédjéről szavalta Petőfi Sándor 1848. március 15-én a Nemzeti Dalt, Az intézmény nemzeti jelképpé válásának bizonyítéka, hogy az uralkodó osztályok kényszerű engedményeként a múzeum falai között ravatalozták fel Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos hamvait. Az épület 1847-ben befejeződött felépítése óta mindig vonzotta magához a nemzeti érzését kifejezni akaró közönséget. A felszabadulás előtt ezt az uralkodó osztályok nem egyszer kihasználták, a felszabadulás után pedig 12