Folia historica 5

Borsányi László: Megjegyzések a Magyar Nemzeti Múzeum Kossuth–gyűjteményének észak-amerikai indián hagyatékához

kétoldalt húzódó szimmetrikus díszítés egy-egy ún. „kettős-görbe" motívum köré van csoportosítva (4. kép). Frank G. Speck kutatásai alapján tudjuk, hogy ez a motívum elsősorban az északkeleti erdővidékek algonquin indián­jai 4 körében használatos. s A gyöngyözött motívumok alá bevarrt újságpa­pírkivágások közül — óvatos és figyelmes átnézés után — egy előbukka­nó kolofon-darabka még az 1847-es évszámot is tanúsítja. Az indián-hagyaték utolsó és egyben legérdekesebb darabja a meg­határozatlan eredetűként előkerült sapka (5. kép). A süveg alakú, finom fe­kete szövetből készült fejfedő átmérője 28 cm, magassága 20 cm, csúcsától hátrafelé eső díszkorongjának átmérője pedig 10 cm (6. kép). Az alján körbe­futó 4,5 cm széles, ugyancsak fekete szövettel borított csík-rátét széleit fa­kult, egykor piros színű vékony selyemszalag szegélyezi. Ezt 16,5 cm hosszú­ságban egy félkör alakú másik rátét szakítja meg, amely 10 cm magas és szé­lein szintén szalag-szegély fut. Bélése lila selyemből készült. A peremszegélyen, a félkör alakú rátéten és a csúcs alatti korongon megfigyelhető — sajnos helyenként kitöredezett - növényi ornamentikához használt jávorszarvasszőr indián kezek munkájára utal. Jávorszarvasszőrrel való díszítés ui. csak Észak-Amerikából és Szibériából ismert. 6 Geoffrey Turner kimutatása szerint ehhez a különös művészeti ághoz az Ázsia és Amerika észa­ki erdőségeiben honos jávorszarvas, az ún. Alces szőrzete szolgáltat alap­anyagot. 7 Érdemes megjegyezni, hogy a sapka rátétéin a fekete szövet egy többrétegű nyírfakéreg alapra került, ami a rajta áthúzott szőrszálakat egy­ben rögzíti ie. Ornamentikájának felvarrásánál a minták körvonalain tűvel elő­reszurkált lyukakon addig öltögették a szőrszálakat oda-vissza, ameddig hosz­szuk engedte. Turner szerint ezt az ún. igazi jávorszarvasszőr-hímzési techni­kát, mely kéreg alapra készült, Quebec-i apácák terjesztették el az indiánok között. 8 A homlokrészre erősített félkör alakú rátét egy iroquois 9 égbolt­jelölésnek felel meg, a benne elhelyezett növényi ornamentika meg iroquois életfát szimbolizál. 1 0 A Kossuth-hagyaték tárgyain tehát az északkeleti erdővidékek iro­quois és algonquin indián kultúrájának néhány jellegzetes vonása egységesen kimutatható. A barna mokasszin gyöngyhímzései alá bevarrt papírminta 1847-es kolofon-évszáma pedig az időbeni tájékozódáshoz is nyújt némi tám­pontot. 109

Next

/
Thumbnails
Contents