Folia historica 4

Cennerné Wilhelmb Gizella: Deák Ferenc ábrázolások

.nosebb politikai működése 1861-ben kezdődik, amikor az -lesen mindenki tőle váija az akciók kezdeményezését, Ö fogalmazta „ országgyűlés két feliratát a királyhoz. Nem csodálkozhatunk ezekután, hogy az 186l-es évben egyre-másra jelennek meg a grafikus Deák arcképek, készülnek a festmények és a portréikonográfiába belép egy új műfaj, a fénykép. Felsorolásunkat Grimm Rezső festő és kőrajzoló műveivel kezdjük, mivel ezek vezetnek át a korábbi alkotások legkedveltebbjétől, Eybl művétől a későbbi arcmásokhoz. Grimm 1861-es első portréja az „Eybl után" szignót viseli, bár az öltözetben már Deák ekkori viseletéhez alkalmazkodik, a sötét zsinórdíszes attilához és mellényhez fekete nyakravalóval. Ezt követte egy másik, nagyjából az előzővel megegyező beállítású lap, melyen azonban az arcvonások és a bajusz formája az életkori változásokhoz igazodik.

2

3 Grimm egy egészalakos képmást készített Deákról, mint pest-belvárosi képviselőről

2

4 (3. kép). Ezen a lapon a művész Deákot mindennapi megjelenésében akarta közelhozni a nézőhöz s azt a szokását is híven ábrázolta, hogy még nyáron is magával vitte kaiján felöltőjét, vagy egy ujjnélküli posztógallért. Egyébként ő honosította ezt meg hazánkban angliai mintára.

2

5 Grimm a hétköznapok Deákját örökítette meg, Györgyi-Giergl Alajos életnagyságú, a pesti József fiúárvaház részére festett portréján már azt a reprezentatív arcképtípust követi, amely Deákot, mint egy új közjogi korszak megteremtőjét mutatta be. A neogót karosszékben ülő, feketeruhás, csizmás alak méltóságteljes vonásai

2

6 a Simonyi Antal fényképész országgyűlési albumába készült fotográfiáéval azonosak.

2

7 Györgyi-Giergl ugyanebben az időben egy kisméretű, intim biedermeierhatású képmást is festett. Az interieurben szemben ábrázolt fekete díszmagyarba öltözött figura baloldalán látható piros plüsszéken kardja és köpenye, a jobboldali asztalon egyszerű fekete süvege hever

2

8 (4. kép). Deák puritánságát, később oly sokszor kidomborított joviális megjelenését emberközelbe hozza a művész. Különösen feltűnik a magyar díszruha egyszerűsége, amiről írott források is megemlékeznek 9Q Deák szokásaival kapcsolatban. Canzi Ágoston nagyméretű litográfiája ismét a reprezentatív portré sémáját követi, a beállítás, de főleg a részletek kidolgozása azonban nagyban magán viseli a fényképek kompozicionális megoldását. A háttér jobboldalán lecsüngő nehéz függöny, a meglehetősen merev beállítás, az architektúrát utánzó asztalka kihangsúlyozása mind olyan elem, amely a fotókról került a kőrajzolók kelléktárába (5. kép).

3

0 1861-ben nemcsak egyéni portrékon, hanem az országgyűléssel kapcsolatos csoportképeken is találkozhatunk természetesen Deák arcmásával. 1 94