Folia historica 4

Borsányi László: Közművelődési munka a Magyar Nemzeti Múzeumban

Borsányi László: Közművelődési Munka a Magyar Nemzeti Múzeumban

1 i. A közművelődés szerepének növekedése — ami múzeumi területünket is komoly feladatok elé állította — a társadalom szempontjából tudományos és kulturális életünk integrációjának egyik leglényegesebb kísérőjelensége. Múzeumainkra ennek nyomán az a fontos feladat hárul, hogy kialakítsák a közművelődési munka és a tudományos tevékenység megfelelő arányát. A közművelődés szempontjából ez annyit jelent, hogy múzeumaink olyan folyamatosan szolgáltató kulturális intézményekké válnak, melyek eltérő művelődési igényszintek kielégítésére is alkalmasak. A múzeumi közművelődés fogalmának és gyakorlatának utóbbi évtizedben tehát szükségszerűen felszínre bukkanó vitái, útvesztői és nem utolsósorban nagyszerű eredményei egy olyan folyamatnak a mutatói, mely .a múzeumok funkciójának — társadalmunk igényei szerinti — lassú, de elkerülhetetlen átértékeléséből fakad. Ennek az átértékelésnek nyomában születnek meg a közművelődés múzeumi szervezeti egységei is a kezdetben propaganda, kiállításrendező, népművelési majd nevelési, múzeumpedagógiai vagy közművelődési csoportok, ill. osztályok

2. A Magyar Nemzeti Múzeumban az új- és legújabbkori történeti muzeológiával együtt indul a sfervezett munka. A hatvanas évek elején a múzeum munkatársaiból életrehívott ún. „Propaganda Bizottság" foglalkozik a?, új kiállítások és a múzeumban folyó mindennemű ismeretterjesztés folyamatos tájékoztatásával. A közművelődési tevékenységek gyarapodása aztán 1967-től egy főállású „propagandista-népművelő", majd az igények növekedésével ezt követően egy kiállításkarbantartó részleg, kiállításvezetők és további népművelők alkalmazását vonja maga után. 1974 végén pedig — az MSZMP KB közművelődési határozatának szellemében — az intézmény vezetősége egy „Közművelődési Csoport" kialakításával igyekszik stabilizálni a Magyar Nemzeti 179