Folia historica 4

Vona Anikó: Olasz korsós minta egy magyar úrihímzésen

JEGYZETEK 1. Supka Magdolna, A magyar úrihímzés. (Bp. 1938) 10. 2. Uo. 13. 3. Divald Kornél, Sáros vármegye szövött emlékei. (Bp. 1905) 22.; Kemény Lajos, Gyöngyfűzők és hímvarrók. Arch. Értesítő' 24 (1904) 446.; Uö. Kassa középkori ipara és kereskedelme történetéhez. Történelmi Tár 7 (1887) 781.; V. Ember Mária, A XVII. századi magyar hímzések motívumkincse. Folia Historica 1. (1972) 47. „Nyilassi Bona hímző és gyöngyfűző mester András nevű inasával Egerben dolgozott a XVI. században."; Csernyánszky Mária, Magyar úrihímzésű miseruháink. Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik évfordulójára. (Bp. 1942) 141. „A hímzőmesterek a nagyobb fizikai munkát igénylő, nehezen kezelhető selymek, bársonyok, a posztó és bőrholmi arany-ezüst hímzését, valamint címereket készítettek. A fehérneműek és más könnyebb szövetfélék díszítése pedig női kezek munkája volt."; A XIV. században a burgundi hercegek neves udvari hímzőmestere és festője volt Etienne de Hongrie. Párizsban dolgozott. Divald K., Pór Antal nyomán Magyar István néven említi i. m. 22. 4. Palotay Gertrúd, Oszmán török elemek a magyar hímzésben. Bibi. Hum. Hist. 6. (Bp. 1940) 16.; Vö. Magyarországi török kincstári defterek 1540-1639. II. (Bp. 1890); Takáts Sándor, Magyar nagyasszonyok. (Bp. é. n.) 456.; Jakab E., II. Apafi Mihályné, Bethlen Kata hagyatéka. II. közi. Századok 17 (1883) 797. 5. Horváth Henrik, Hódoltság és felszabadítás a művészettörténelemben. Tanulmányok Budapest múltjából. I. (Bp. 1936). 216., 217.;Palotay G., i. m. 9. 32. 6. Palotay G., i. m. 21.; Babinger Ferenc, A perzsát jelentő kazul szótól. Magyar Nyelvőr 42 (1946) 251,7. Divald K., i. m. 38, Hampel József, Ornamentika a honfoglalási kor emlékein. Arch. Értesítő 24 (1904) 105-152. 8. V. Ember M., i. m. 41 -50.;Palotay G., Régi erdélyi hímzésmintarajzok. Erdélyi Tudományos Füzetek (Kolozsvár 1941) 131. 3., 6., 9. ábrák. - „Varrott példa" = nem rajzolt, hanem textilre hímzett minta. 9. Radvánszky Béla, Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. századokban II. (Bp. 1879-1896). 119. (Tatay István hagyatéki leltárában) 10. Csernyánszky M., i. m. 141.; Mihalik Gyula, Textilanyagismeret és technológia (Bp. 1918) 16. Arany, ezüst fonal: selyembélre csavart lapos fémszalag.; skófium: gömbölyűre húzott fémsodrony, arany v. ezüst, v. aranyozott ezüst. Thököly Éva menyasszonyi ruhája, 1672-ben viselte, arany-ezüst domborított hímzésű (gránátalma, tulipán, rózsa), korállal borított. (Iparművészeti Múzeum tulajdonában, ltsz.: 21952, 2885. 1. 2.) 11. Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1955.406.; V. EmberM., i. m. 21. kép.; Radvánszky В., i. m. III. 76-89.: Károlyi Kata 1595-ből való kelengyelajstromában olvashatunk olasz korsós, rózsás, szegfüves stb. mustrákról és spanyol, török, kazul varrásról is.; Csernyánszky M., i. m. 140. А XVII. században az ún. nagyvirágos mustra ötvösműveken, kerámiákon és textíliákon Európa-szerte elteijedt díszítőmód volt. Angliában a nagyvirágos hímzések szinte minden ruhadarabot elborítottak. Vö.: Schnette Marie, Müller Bhristensen Sigrid, Das Stickereiwerk. (Tübingen 1963) 389, 392, 402, 406. ábra. 153