Folia historica 4

Heiszler Vilmos: A bécsi katonai vezetők olaszellenes preventív háborús tervei 1876-1881

irányzathoz. (Megjegyzendő, hogy később a főherceg is kénytelen volt a számára különösen nehéz következtetéseket, s az abból folyó külpolitikai áthangolódást véghezvinni.) Az olasz háború terve 1881 végéig komolyan foglalkoztatta Albrechtet, egészen addig, míg Olaszországnak a Kettősszövetség tagállamaihoz való csatlakozási tárgyalásai, majd a Hármasszövetség megalakítása kihúzta a talajt az ilyen tervezgetések alól. Azt, hogy komolyan foglalkozott a háború gondolatával, mutatja egy 1880 januári feljegyzése

4

9, melyben gyors hadviselést sürget, nehogy a végső győzelem előtt a többi európai hatalomnak alkalma legyen valamilyen formájú beavatkozásra. Itt is felmerül a hadikiadások megtérülésének kecsegtető volta, mely szinte vörös fonalként húzódik végig a különböző terveken, kifejezetten rablóháborús jelleget adva azoknak. Az elképzelés komolyságát a részletes felvonulási terv mellett mutatja Albrechtnek egy későbbi megnyilatkozása is. 1886. március 22-én így ír Becknek (aki ekkor már vezérkari főnök volt, éppen Albrecht hathatós támogatása révén): „Ha 1879-ben vagy 80-ban, ahogy én gondoltam, komolyan csináljuk a dolgot, most nyugtunk lehetne Olaszország felől, de így minden irányban meg vagyunk bénítva, mert Olaszország állandóan a hátunk mögött van."

5

0 Nem érdektelen röviden megvizsgálnunk azt sem, hogy milyen belpolitikai hátteret látott a főherceg külpolitikai elképzelései mögött. Konzervatív felfogású katonaként nem sokat törődött a közvélemény és a parlamentáris intézmények állásfoglalásaival. Megnyilatkozásai inkább ellenséges hozzáállásról, értetlenségről tanúskodnak. 1877 tavaszán az olasz háború lehetőségeit mérlegelve így írt Becknek

5

1: egy olasz háborúval szemben a legnagyobb ellenállás a magyar politikusoktól s részben a német liberálisoktól várható. Éppen ezért most a legnagyobb türelemmel és kitartással a belső hatalom összefogásán kell dolgozni, a további széthúzási kísérleteknek a legkisebb engedményt sem szabad tenni. Ha ezt az irányt betartjuk, akkor nemcsak a háborús esélyeink javulnak meg, s nem kell majd mindenki elől kitérnünk a birodalom érdekeinek rovására is, hanem a talaj elő lesz készítve arra, hogy a háború után a jogos autonómiák és a megtett engedmények figyelembevétele mellett rendezzük a közös ügyeket úgy, hogy a birodalom kifelé tekintélyesen és erősen, befelé rendezetten és békésen álljon, s ne viselje a „Monarchia felmondásra" sajnos némileg jogos gúnynevét. 1879 májusában pedig így ír az olasz háború előkészítése során megteendő intézkedésekről: egy olaszországi forradalmi robbanás megfelelő visszhangra találhat a bel- és külföldi forradalmi elemek között, különösen Magyarországon. A meglepetés elkerülése végett ezért elő kell készíteni az esetleges mozgolódások leveréséhez szükséges intézkedéseket 5

2 124