Folia historica 4
Heiszler Vilmos: A bécsi katonai vezetők olaszellenes preventív háborús tervei 1876-1881
A német nemzeti állam megalakulásával megváltozott politikai helyzetet a főherceg a katona szemüvegének gyakran torzító, de néha jellemző faktorokat felvillantó lencséjén keresztül nézte. John tábornagy grazi hadtérparancsnokkal folytatott levelezésében már 1872 végén feltérképezte az újonnan kialakult nagyhatalmi erőviszonyokat, s a számok közötti arányok a maguk hűvös objektivitásával ezúttal a főherceg szubjektív elvárásait is alátámasztották: egyértelműen kiderült, hogy Olaszország a legkellemesebb ellenfél egy eljövendő háborúban, katonai ereje, valamint a/ éghajlati és terepviszonyok alapján. 3 0 Egy 1876 februárjára keltezett feljegyzésben 3 1 Olaszország nem szerepel veszélyes ellenfélként, azzá csak Németországgal szövetkezve válhat. Ausztria-Magyarország konfliktusba keveredése esetén viszont figyelembe véve az utóbbi római eseményeket, a főherceg szerint nem várható Olaszország semlegessége. Ugyanazon év októberében a császári katonai kabinetiroda főnökéhez írott levele az olasz belpolitikában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódik. Albrecht bizalmatlanságát fejezi ki ebben az olasz kormány iránt, melyet szerinte a forradalmi erők befolyásolnak. Nem tartotta kétségesnek, hogy a „lárma" a Trentino miatt ugyanúgy a kormánytól indul ki, mint 1847-ben, 58-ban és 65-ben is. Szerinte a bécsi kormány azért nem lép fel erélyesen, mert fél a képviselőktől, akik majdnem mind forradalmárok. Befejezésül a külpolitikai esélyekről annyit mond, hogy ha Ausztria-Magyarország Oroszországgal harcba keveredik, akkor Olaszország is minden bizonynyal aktivizálódik. 3 2 A februárban megpendített alapgondolat egy nagyobb vonalú koncepció teljes spektrumában bontakozik ki 1876 decemberében. 3 3 Az Olaszországgal való foglalkozás intenzitását minden bizonnyal elősegítette a fentebb már jelzett olasz belpolitikai változás, a baloldali kabinet megalakulása, mely a főherceget csak gyanakvással töltötte el. Az osztrák-olasz antagonizing az ő szemében újabb elemmel gazdagodott: a szerinte a forradalom tűzfészkévé vált Olaszország állt szemben a Monarchiával. 3 4 A katonai helyzet tárgyalásakor először a két szomszéd nagyhatalommal (Németország, Oroszország) szembeni erőviszonyokat ismerteti, leszögezve, hogy Ausztria-Magyarország olyannyira kedvezőtlen helyzetben van velük szemben, hogy egyikük aktív segítsége nélkül semmi esélye sincs a másik elleni sikerre; de ezt a lehetőségét is gyengíti az a tény, hogy a „mai, az Akciópárt kezébe jutó, egyre jobban a köztársaság felé sodródó Olaszország ellenünk masírozik". Ennek az Akciópártnak az alapelve és életeleme elsősorban valamennyi olasz nyelvű egyesítése, másodsorban megsemmisítő harc a trón és az oltár ellen. Ezért 118
