Folia historica 4

Heiszler Vilmos: A bécsi katonai vezetők olaszellenes preventív háborús tervei 1876-1881

mánytól, hogy az alkotmány, a pápára vonatkozó garanciatörvény és a külpo­litika nem változik. 2 1 A Corti irányította olasz külpolitika a berlini kongresz­szuson valóban nagyon mérsékelt hangokat ütött meg. A külügyminiszter Olaszország gyengeségére és elszigeteltségére hivatkozva meg sem kísérelte az önálló fellépést, igazodott a nagyhatalmi koncerthez, s még az okkupáció tár­gyalásánál is — a hazai közvéleményre gondolva — formai ellenvetéseket tett csupán, s azokat is előre közölte Andrássyval. 2 2 Az olasz közvélemény nagy felzúdulással fogadta a Berlinből üres kézzel hazatérő diplomatákat, s a nemzeti önérzetében sértett közfelfogás Ausztria elleni tüntetésekben nyilvánult meg. A felvonulók megrongálták a velencei os/.trák magyar kon/.ulátus épületét, s a nyár elején ismét politikai gyűlések hulláma söpört végig a félszigeten, melyeken részt vettek magas társadalmi állású, bár hivatali funkciót be nem töltő személyek is. 2 3 Több olasz városban lövészegylet alakult s tervek készültek szabadcsapatok újabb betöréséről osztrák területekre. Garibaldi egy ízben haditanácsot is tartott, de az akciót végül is elnapolták. 2 4 * Az eddig elmondottakból látható, hogy 1879-ben Olaszországban ismét magasra csaptak az Ausztria elleni indulatok hullámai, s a hivatalos szer­vek minden fáradozása ellenére a politikai színteret ez a hangulat uralta. Mindez nem kerülte el az osztrák-magyar politikai vezetők, de a magas állású katonák figyelmét sem. Különösen élénk érdeklődést tanúsított az olaszorszá­gi fejlemények iránt a Monarchia közös hadseregének főfelügyelője, Albrecht főherceg. Érdeklődése az olasz ügyek iránt nem volt újkeletű. A családi kap­csolatokon kívül saját katonai pályafutása is több szállal fűzte a főherceget Itáliához. Családjában az olasz nyelv is használatos volt, minden bizonnyal apai nagyapja, II. Lipót császár toscanai uralkodásának emlékeképpen. Nővére a hírhedt nápolyi király, II. Ferdinánd felesége volt. 2 5 Albrecht 1848 márciu­sában a forradalom hatására visszavonult az aktív katonáskodástól, de az el­lenforradalom első ellentámadásának színterén rögtön megjelent: április 25-én Veronában önkéntesként csatlakozott Radetzky seregéhez, s végig­harcolta az egész olaszországi hadjáratot a firenzei bevonulásig. 1866-ban ke­rült ismét közvetlen kapcsolatba Olaszországgal: a Velencében harcoló déli hadsereg főparancsnoka lett. Hadvezéri működését siker koronázta, június 24-én Custozzánál győzelmet aratott az olasz hadsereg felett. Hadvezetés és politika kapcsolatának egy különösen érdekes formáját mutatja az 1866-os olaszországi hadjárat: a mindig erélyes fellépést és offenzív hadvezetést sürge­116

Next

/
Thumbnails
Contents