Folia historica 3
Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól
Lakatos ahelyett, hogy a kormányzó mellé állt volna és segített volna neki az adott helyzetben szükséges intézkedések megtételében, közvetíteni kezdett el a kormányzó és a németek között. Október 15-én este kb. fél 7 órakor felkereste a német birodalom exponenseit, akikkel hosszú és izgatott hangú eszmecsere jött létre, amelynek az elején jelentették a német követnek, hogy a Várba vezető utakat aláaknázták. Erre Lakatos nyomban érintkezésbe lépett a főhadsegéddel, Vattayval, és utat nyittatott a felvezető utak aknamezőin. Rahn azért ragaszkodott a várbeli német követség számára biztosított „szabad közlekedéshez", hogy onnan Szálasi Ferencet az éjszaka folyamán kicsempészhesse. Lakatos tehát ilyen módon is segítette a németeket — bár erről csak utólag szerzett tudomást — abban, hogy Szálasit és söpredékét hatalomra juttassák. 11 9 Este 11 órakor Ambrózy, a kabinetiroda és Vattay, a katonai iroda főnöke megjelent a miniszterelnökségen, ahol Lakatos miniszterelnököt Rakovszky Iván, Hennyey Gusztáv, Csatay Lajos és Schell Péter báró miniszterekkel, valamint Fáy István miniszterelnökségi államtitkárral folytatott beszélgetés közben találta. Vattay bejelentette, hogy a kormányzó életét veszélyeztetettnek tartja. Személye és családja megmentésére az az egyetlen lehetőség, ha a német birodalom védelme alá helyezi magát. Lakatos azt felelte: ha Vattaynak ez a meggyőződése, akkor rá hárul az a kötelesség, hogy a kormányzónak megfelelő előterjesztést tegyen. Vattay erre szívesen vállalkozott, Ambrózyval együtt eltávozott és éjféltájban egyedül tért vissza, ahol az említettek még együtt voltak. „Őfőméltósága a javasolt megoldáshoz hozzájárult és azt magáévá tette" — mondta Vattay. A miniszerelnök — mivel semmi oka nem volt kételkednie a Vattay-közvetítette kormányzói válasz igazában —, magára vállalta a német követség értesítését. Veesenmayerék ezek után abban a hiszemben voltak, hogy Horthy teljesen felhagyott a politikai és katonai ellenállással. Lakatos ugyanebből a feltevésből kiindulva segített megszövegezni Veesenmayernek és Rajnissnak (!) a német nyelvű lemondó iratot. A fentiekhez jegyzi meg Horthy az emlékirataiban: „Lakatos miniszterelnök tehát hamis feltevések alapján járt el, melyek Vattay valótlan előadásából következnek. Vajon mi indította Vattayt arra, hogy olyan értelmű „válaszomról" tegyen jelentést, amelyet én soha nem adtam, sőt amelyről kereken ellenkező volt az előtte félreérthetetlenül kifejezett határozott álláspontom? Egyedül abban találok eljárására magyarázatot, hogy őt, aki különösen hűséges emberem volt, erre a másként megfoghatatlan lépésre az a meggyőződése ragadta. hogy csakis ezzel mentheti meg az én és családom életét". 12 0 204