Folia historica 3
Cennerné Wilhelmb Gizella: Tompa Mihály arcképei
Simonyi Antal ugyancsak élete végén felvett képmásának nyomatváltozata látható. Szülővárosának kegyeletes légkörében fogant az az ugyancsak 1886-ban keletkezett festmény, Benkó János műve. mely a rimaszombati múzeumban van. 3 1 A festő az 1857-es Barabás— Axmann-féle acélmetszetet vette mintául gyűjteményes költeményei mellől, félalakká kiegészítve, kezében verskötettel. Az „Osztrák— Magyar Monarchia Írásban és Képben" c. díszmű 1893-ban megjelent magyar irodalomtörténetet tárgyaló fejezetét a Schrecker-féle fénykép fametszetű változata díszíti, melyet Roskovics Ignác jellemző rajza nyomán készítettek. 3 2 Tompa halála utáni arcképei azonban már nem annyira a mozgékony grafikai technika termékeként jelentkeznek, hanem monumentális szobrászati alkotásokban őrzik emlékét. 1888-ban állították fel Feketehegy-fürdőn azt a mellszobrot, mely a költő 1866-os ott-tartózkodását volt hivatva megörökíteni. Már 1868-ban sziklacsoportozattal figyelmeztették az újonnan jött fürdővendégeket, hogy Tompa utoljára itt keresett bajára enyhülést. Halálának 20 éves fordulójára készült fehérmárvány mellszobrát Faragó József, az idő tájt Lőcsén dolgozó s egykor Ferenczy Istvánnál tanult szobrászművész mintázta. 3 3 A millennium évében országszerte mozgalommá vált történelmi nagyságaink kultusza. Ennek a mozgalomnak lendítő erejét használta fel a sárospataki kollégium Magyar Irodalmi önképző Társulata korábbi kezdeményezésének megvalósítására. A tanuló ifjúságnak ez az egyesülete egyenes utóda annak a Szépműegyletnek, melyben Tompa pataki diák korában irodalmi pályáját kezdte. A főiskola büszkén emlékezett régi növendékére, a fiatalkori arcvonásait megőrző mellszobrát kertjében állíttatta fel, az ifjúság említett kezdeményezésére. 3 1 A gömöri származású kivitelező művész Holló Barnabás akadémikus stílusa finoman megmunkált képmást alkotott, de éppen a mellszobor korlátozott lehetőségeinél nem érvényesíthette monumentális műveinek előnyös vonásait. A sárospataki emlékmű adta Holló Barnabás nagyszabású rimaszombati szobrának gondolatát is, melyet a Patakon tanuló gömöri diákok kezdeményeztek. 3 5 (10. kép) 1902-ben már állt az egész alakos képmás, a daliás termetű, elmélyedő s a természettel összeforrott költő máig is megmaradt szobra, melynek méltó keretet ad a város parkjának színpompás környezete, szemlélődésre hívó hangulata. Szülőföldje és tanulóéveinek városa már a századfordulón lerótták kegyeletüket a nagy költő emléke iránt. A főváros bizony sokáig késlekedett, hogy szoborral áldozzon neki, ennek okát éppen elvonultságában, az irodalmi mozgalmaktól való távolmaradásában kereshetjük, mert ez borított fátylat méltánytalanul későbbi hírnevére. 85
