Folia historica 3
Cennerné Wilhelmb Gizella: Tompa Mihály arcképei
ségbe hozó mozdulatot s később, az önkényuralom éveiben a németes divatú ruhát. 4 (6. kép) Vahot Imre 1855-ben a „Nagyvilág Képekben" c. folyóiratában fametszetű illusztrációt közölt a Barabás-portré mellkép kivágatának másolatából. 5 A finom részletek reprodukálására is alkalmas kőrajztechnika átültetése a fametszet durvább, sommásabb kezelést kívánó művészi nyelvére nem lehetett szerencsés. Tompa Pálóczy Ábrahám barátjának írott levelében úgy jellemzi ezt az arcképet, hogy az csak „kis fiúk ijesztésére" való. 6 Természetesen másképp vélekedett arról a kőrajzról, melyet szintén Barabás rajzolt a Nagy Ignác szerkesztette „Hölgyfutár" arcképalbuma számára. 1855 márciusában, pesti tartózkodása alatt ült újból a művésznek, aki a magyar irodalom és színjátszás kiválóságairól készülő tizenkét, egyenként négy mellképet tartalmazó sorozaton dolgozott. A természet után felvázolt s később önálló lapként is napvilágot látott arckép a korábbival összevetve, tekintetében, az orr és az ajkak rajzában nem változott. A portré összbenyomása azonban férfiasabb, tekintélyesebb megjelenése mellett tükrözi a költő lelkének a szabadságharc vesztén átérzett gyötrelmeit, az önkényuralom alatt elszenvedett zaklatások nyomait, családi bánatát s talán az egészségét fenyegető kór első jeleit is. 7 (7. kép). Maga Tompa úgy nyilatkozott Fördős Lajosnak írott levelében, hogy ezt tartja leghűbb arcképének. 8 1868-ban, halála évében pedig azzal a kéréssel fordult Szász Károlyhoz, hogy felesége részére próbáljon legalább egy példányt szerezni belőle.' J A Fördős Lajosnak küldött, fent említett kritika egy másik, ugyancsak Barabás kezétől származó s ugyanebben az évben megjelent litográfia-portréval is kapcsolatos. A „Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok" c. kiadvány költőnk egyházi beszédeiből is közöl néhányat, s a kötetet mellékletként arcképével díszítette. Tompa azzal a kéréssel fordult Fördőshöz, a szerkesztőhöz, hogy korábbi portréja alapján készítsen a művész újabb kőrajzot, ne kelljen neki ezért ismét a fővárosba utaznia. Barabás dagerrotípia vagy fénykép után is készített arcmásokat — írja a költő — s ezzel érdekes adalékot szolgáltat a múlt század portretistájának munkamódszerére, akit számtalan helyről kerestek fel megrendelésekkel. Tompának újabb arcmásával kapcsolatban az a kívánsága, hogy a festő változtassa komolyabbra ruházatát, mellőzze a letűrt inggallért és a repülő nyakravalót, mert az prédikációk alatt igen „nyalka" lenne. 1 0 Midőn az év novemberében a könyv és a kép elhagyta a sajtót, a költő külön köszönetét fejezte ki a kőrajz jeles kiállításáért. 11 A kívánsága szerint egyszerű, sötét ruhát viselő mellkép vélemé82