Folia historica 3

G. Héri Vera: Kiállítási díjérmek 1842 és 1848 között

G. Héri Vera: Kiállítási díj érmek 1842 és 184Я között A 19. század első felében, a feudalizmus általános válságának idején Magyarországon is állandósultak és súlyosbodtak a gazdasági problémák. Emiatt lett volna időszerű a magyar gazdaság átalakítása. A gazdasági problémákon kívül nehezítette a megoldást a nemzeti függetlenség hiánya. A korszak legjobbjai megértették ezt a sürgető parancsot és kutatták a módozatokat, melyekkel javulást lehetne elérni. Széchenyi, aki maga is tapasztalta a gazdasági elmaradottság hátrányait, politikai meggondolásokból a gazdaság fejlesztésének reformok útján történő megvalósítását tartotta kívánatosnak. Koncepciója szerint gazdaságfejlesztésben elsődleges a mezőgazdaság átalakítása, kapitalizálása, s ebből kinőve következne az ipar fejlődése. A fejlett mezőgazdaság igényli és meg is teremti az ipart. Az arisztokrácia ezt a koncepciót elfogadta. Részben mert a válság csaknem úgy érintette, mint a jobbágy termelőt, részben, mert Széchenyi politikai koncepciójával is egyetértettek, helyeselték a reformok útján való haladást, el akarták kerülni a forradalmat és az Ausztriával való szakítást. Ezért támogatták az 1827-ben Széchenyi által, angol mintára szervezett Lófuttató Társaságot. Ez a kezdetben arisztokratikus társaság fokozatosan alakult át a magyar igényeknek megfelelőbb szervezetté, 1828-ban Lótenyésztő Társasággá, 1829-ben Allatmutató Társasággá, míg ,,az Állattenyésztő Társaság elérkezettnek látta az időt... az egész mezőgazdaság istápolását és előmozdítását működési körébe vonni."

1 1830-ban a Casinóban tartott gyűlésen a Magyar Gazdasági Egyesület nevet vette fel. A mezőgazdaság különböző ágazatainak problémáival — földművelési, állattenyésztési, gyümölcstermesztési kérdésekkel — a megfelelő szakosztályok foglalkoztak. A mezőgazdasági kiállítás csíráit az 1830-tól évente rendezett állatmutatások jelentették. Ez alkalmakkor a bemutatott nyertes 5' 67