Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

zérkar főnöke, Vörös János. Ha 1944. október 15. problematikájával kapcsolatban felvetjük a történelem előtti felelősség kérdését, akkor főleg Lakatos Géza és Vörös János „dossziéját" kell megvizsgálnunk. A Lakatos-dosszié: Magyar származása, kormányzóhűsége és az a szempont vezette Horthyt, amikor Sztrójayt leváltva, kinevezte őt kormányelnöknek, hogy mint volt katonai attasénak, az átlag tábornokoknál nagyobb látóköre és diplomáciai érzéke van. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Működéséről és képességeiről a kortársai is eléggé kedvezőtlenül nyilatkoztak. Az volt a véleményük róla. hogy „hajladozóan alkalmazkodó, nagy elhatározásokra képtelen ember, akiben hiányzik a kellő erély és keménység".

11

2 Különösen Dálnoki Veress Lajos, a kormányzó „homo regius"-a vélekedett róla lesújtóan: „Lakatos miniszterelnök parancsok végrehajtásához szokott ember volt. Sajnos a kormányzó nem parancsolt neki, hanem miniszterelnökét a megszokott alkotmányos formák között kezelte. Lakatos az alkotmányosnál is alkotmányosabb utat követte. A kritikus napokban túl gyengének bizonyult, tele volt közjogi és formai aggodalmakkal. Paragrafusokat lovagoló bürokratának mutatkozott, aki képtelen volt merész és kockázatos döntésekre, amit feladata megkövetelt. Nem támasztotta alá a kormányzó elhatározási készségét, s így mint miniszterelnök nem tudta valóra váltani a kormányzó akaratát. Határozatlanságának egyik oka volt az a reménye is, hogy a nyugati hatalmak az országot talán még az oroszok előtt elérik."

11

3 Az események és a tények a fenti találó jellemzést teljes mértékben igazolják. Aggteleky Béla — Lengyel Béla tábornokkal együtt — „Kurzschlusshandlungok" (rövidzárlatok) sorozatának nevezi egész miniszterelnöki működését, és utal azokra a szeptemberi—októberi vezető tanácskozásokra (szeptember 7-én. 8-án, 10-én, 11-én, október 10-én, 14-én és 15-én), amelyeken Lakatos nem támogatta Horthy fegyverszüneti szándékait, hanem tele volt aggályoskodással.

11

4 Feljebb már részletesen taglaltuk gyáva, bürokratához hasonló magatartását. „Hajladozóan alkalmazkodó" természetét árulja el — egyebek között — az a dokumentum, amely Greiffenberg tábornokkal, a Wehrmacht magyarországi parancsnokával 1944. szeptember 30-án folytatott megbeszélését tartalmazza. Kevesellte a tábornok előtt a beérkezett német katonai segítséget, szóvá tette a „pusztán politikai célokat szolgáló" német erők gyülekezését Magyarországon, de különösen 202