Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

Jalták Temesvárt, 19-én pedig Aradot. Ugyanebben az időben kért újból kihallgatást Horthytól Bánffy Dániel gróf. Átadta az Erdélyi Magyar Tanács emlékiratát, amely a leghatározottabban követelte a fegyverszünet azonnali megkötését, és tiltakozott minden olyan akció ellen, amely Erdélyt hadműveleti területté tenné. Az események végül is arra kényszerítették Horthyt, hogy most már foglalkozni kezdjen a Szovjetunióval kötendő fegyverszünet gyakorlati problémájával is — habár még ekkor sem mondott le a megegyezés lehetőségeiről a nyugati hatalmakkal. Lépéseket tett ugyan a kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval, de Náday misszióját is előkészítette. Emlékirataiban erről az elhatározásáról így ír: „A végső, döntő lépéstől. . . húzódoztam. A fegyverszünet kérése mindig keserű, de az. hogy az angolok és az amerikaiak kizárólag az oroszokhoz utasítottak bennünket, valósággal tragédiát jelentett számunkra."

4

5 * Mielőtt még rátérnénk Horthynak a Szovjetunióval létrejött fegyverszüneti tárgyalásaira, foglalkoznunk kell az angolszász hatalmaknak Magyarországról kinyilvánított állásfoglalásaival, és e megnyilatkozásoknak a kormányzóra, valamint híveire gyakorolt hatásával. Ismeretes, hogy a Kállay-kormány a sztálingrádi—voronyezsi katasztrófa után sietve küldte ügynökeit a semleges országokba, hogy kapcsolatokat teremtsenek a nyugati hatalmakkal Konstantinápolyban, Madridban, Lisszabonban, Stockholmban és Bernben. Ezek az akciók azonban nem jutottak túl a puhatolózás szakaszán. A németek újabb, kurszki veresége, az olasz fasizmus összeomlása és a nyugati szövetségesek olaszországi partraszállása azonban gyorsabb cselekvésre ösztönözte a magyar uralkodó osztály nyugati orientációs szárnyát. A Törökországba kiküldött magyar misszióval lezajlott tárgyalások eredménye volt, hogy 1943 őszén titokban előzetes megegyezést kötött a Kállay-kormány a nyugati hatalmakkal. E szerint mihelyt az angol-amerikai csapatok elérik Magyarország határát, a magyar kormány szembefordul a németekkel. Valójában azonban az egyezményben vállalt előzetes kötelezettségeknek nem tettek eleget. Nem vonták vissza a csapatokat a szovjet frontról, nem csökkentették Németország gazdasági támogatását és nem szervezték át a németbarát vezérkart. Az 1944. március 19-i események: Magyarország német megszállása gyakorlatilag semmissé tette az angolszász hatalmakkal kötött előzetes megállapodást. Fél évvel később, a szeptemberi sorsdöntő napokban Horthyék abban reménykedtek, hogy az angolszász hatal172