Folia historica 3

Fülep Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fejlődése hazánk feliszabadulása óta

ben egy, a mohácsi vész idejében az istanbuli császári műhelyben készült török tiszti bőrköpenyt. Brandenburgi Katalin gyöngy főkötőjét, Teleki Mihály csobolyóját, Apafi Mihály erdélyi fejedelem remekmívű ostábláját stb., stb. Az ajándékok közül kiemelkedik Sillye Kálmán rendjelgyűjteménye, ami azt bizonyítja, hogy a múzeumot szerető mecénások napjainkban sem haltak ki. A XIX—XX. századi emlékanyaggal kapcsolatban azt a gyűjtési elvet követjük, hogy igyekszünk begyűjteni a dolgozó osztályok, a munkásság és parasztság életét ábrázoló tárgyakat, dokumentumokat. Érdekes kísérletként említhetjük meg, hogy a Magyarok Világszövetsége révén gyűjtőmunkát kezdtünk az országból a kivándorlások következtében kiszakadt magyarság, illetve ezek utódai körében, és számos értékes dokumentummal gyarapodott a múzeum. Ezeknek a sokoldalú kutatásoknak a végrehajtása és tudományos feldolgozása idősebb szakembereinkre, illetve a felszabadulás után felnövekedett fiatal kutatói gárdára hárult. Az ásatások, kutatások feldolgozásának eredményei számos monográfiában láttak napvilágot. Ezek közül — a teljesség igénye nélkül — felsorolunk néhányat: VÉRTES LÁSZLÓ, Tata. Eine mittelpaläolitische Travertin-Siedlung in Ungarn (1964); MOZSOLICS AMÁLIA, Bronze- und Goldfunde des Karpathenbeckens (1973); BARKÓCZI L.—ERDÉLYI G.—FERENCZY E.—FÜLEP F.—NEMESKÉRI J.—R. ALFÖLDI M., Intercisa I. (1954); R. ALFÖLDI M.—BARKÖCZI L.—

FITZ J.—SZ. PÓCZY K— RADNÓTI A.—SALAMON Á.—SÁGI K.—SZILÁGYI J.—B. VÁGÓ E., Intercisa II. (1957); B. BÓNIS ÉVA, Die spätkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest (1969); KOVRIG ILONA, Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán (1963); Cs. SÓS ÁGNES, Die Ausgrabungen Géza Fehérs in Zalavár. (1963); TÖRÖK GYULA, Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert (1962); DIENES ISTVÁN, A honfoglaló magyarok (1972); HUSZÁR LAJOS, A budai pénzverés története a középkorban (1958). Ezen kívül dolgozóink rendszeresen ellátták cikkekkel a múzeum évkönyveit és egyéb kiadványait, továbbá számos kisebb-nagyobb tanulmány és cikk jelent meg az akadémiai folyóiratokban. A felszabadulás után bevezetett új tudományos fokozatokat kutatóink közül számosan megszerezték, jelenleg 2 tudományok doktora és 9 kandidátus dolgozik a Magyar Nemzeti Múzeumban. Kutatóink nevét a nemzetközi tudományos életben is jól ismerik. Munkatársaink rendszeres résztvevői a bel- és külföldi tudományos kongresszusoknak, ahol előadásaikban számolnak be kutatásaik eredményeiről. Az utóbbi években ezt a kutatói gárdát sikerült alaposan felfrissíteni és megfiatalítani. A múzeum dolgozói részt vesznek a Tudományos Akadémia által kezdeménye16