Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

kénytelen volt a tényekkel számolni: „a keleti arcvonal addig tartja magát, amíg bírja, politikai fronton viszont meg kell tenni a szükséges előkészületeket". Vörös János memorandumában az európai és azon belül a magyar hadihelyzet elemzése után úgy véli, hogy valószínű egy szovjet előnyomulás a déli Kárpátok átjáróin a Nagy Magyar Alföld felé, de számolni kell a duklai horpadás irányában indított támadással is. Szerinte a teendő, hogy „a német birodalom oldalán továbbra is szövetségi hűséggel és szilárd fegyverbarátsággal tovább folytatjuk a harcot mindaddig, amíg a németek is hajlandók szövetségi hűséggel határainkat megvédeni és erre képesek is. Mikor ez már nem áll fenn, akkor keresnünk kell becsületes, de nem áruló módon a kiegyezést, mert nem dobhatjuk oda a nemzetet a német érdekekért". Majd kissé lejjebb így folytatja: „De feltétlenül megköveteli a németek melletti ésszerű ideig való kitartást az is, hogy csak így vagyunk és leszünk képesek a háború befejezésének pillanatáig a jelenlegi magyar területeket integritásunkban megtartani, azaz az ellenséget határainkon megállítani". Végül a memorandum befejező részében már számol a német háborús vereséggel is és ezt írja: „Ha azzal számolnánk is, hogy Németország a háborút elvesztette, akkor is végsőkig kell határainkat védeni, nehogy a bolsevizmus martalékai legyünk, mert a legroszszabb esetben, egy nemzeti tragédia esetén is csak úgy tudjuk nemzetünk fennmaradását biztosítani, ha az oroszokat távol tartjuk és еёУ gyászos megszálláshoz az angolszászoknak időt nyerünk."

3

3 Ennek politikai megoldása is felmerül nyugaton publikált hadinaplójában, amikor szeptember 6-án ír először a fegyverszünet szükségességéről.

3'

1 A háború mikénti befejzése a témája azoknak a szeptember 7. és 11. között Budapesten lezajlott nagy fontosságú tanácskozásoknak is, amelyek végül mégsem fegyverszünethez, hanem a harc folytatásához vezettek. Mivel e tanácskozások részletei ismertek, eltekintünk a szeptember 7-i koronatanács, a másnapi, szeptember 8-i minisztertanács, továbbá a szeptember 10-i titkostanácsosi értekezlet, valamint a szeptember 11-i minisztertanács eseményeinek a taglalásától. Tragikomédia, ami ezekben a napokban a magyar vezetés körében lezajlott. Szeptember 7-én még ultimátumot küld a kormány a német hadvezetőséghez, hogy amennyiben 24 órán belül nem küldenek öt páncélos hadosztályt a dél-erdélyi szovjet támadás megállítására, Magyarország kénytelen fegyverszünetet kérni, mert e segítség nélkül nem tudja védeni magát. Hennyey külülgyminiszter már utasítja minisztériumának illetékes osztályát a szükséges okmányok előkészítésére, és az angolszász diplomatákkal kapcsolatban álló Ba168