Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

gok tapasztalhatók, amelyeket a fenti cél érdekében vállalnom kellett. * A második világháború fordulópontját — Magyarország szempontjából — a hadtörténeti irodalom a jassy—kisinyovi hadműveletekben jelöli meg. A keleti arcvonalon a német csapatok helyzete fokozatosan romlott és 1944 tavaszán a Kárpátok előterében már újabb, súlyos vereség fenyegette a Wehrmacht erőit. Tarnopol és Csernovitz között egy kb. 300 km széles űr tátongott, amelynek elreteszelését a német vezérkar az 1. hadsereg alakulataira bízta, amelynek parancsnoka akkor Lakatos Géza vezérezredes volt. A március 19-ig csak megszálló funkciókat betöltő 1. hadseregre rendkívül nehéz feladatok vártak. Hitler e német szempontból kritikus helyzetben kierőszakolta az 1. hadsereg felvonulását és támadását Stanislau és a Kárpátok közötti térségében, hogy a keletkezett fenti űr egy részének kitöltésével a magyar haderő kettős feladatot oldjon meg: biztosítsa a Heeresgruppe Nordukraine déli oldalát és hátát, valamint tehermentesítse a Heeresgruppe Süd északi szárnyát. Ez utóbbit azért, mert a Jassy irányában folyó szovjet támadás szorongatott helyzetbe hozta az itt harcoló német erőket.

3 Hadászatilag ez a hitlerista akció — mint Aggteleky Béla altábornagy írja Lengyel Béla tábornokhoz intézett egyik levelében — már csak a kilátástalanná vált helyzet foltozgatását jelentette.

4 A hadihelyzetet látva, júliusban Horthy — figyelembe véve a normandiai partraszállás sikerét is — kész volt a Sztójay-kormány menesztésére és Lakatos Géza vezérezredes dezignálására, akit a fronton előbb Náday István vezérezredes váltott fel az 1. hadsereg élén. Miután azonban Náday nem volt hajlandó teljesíteni a németek parancsát: a Kárpátok előterében elvéreztetni az 1. hadsereget, náci interveniálásra leváltották és Beregffy Károly vezérezredest nevezték ki hadseregparancsnoknak. Beregffy azután gátlástalan módon kiszolgálta a német érdekeket és a voronyezsi katasztrófa után a legnagyobb vérveszteségekkel járó hadműveletekbe vitte bele a rábízott hadsereget. Mint ismeretes: Lakatos júliusban nem vállalta a kormányfői megbízatást. Akkor az 1. hadsereg körzetében nem volt számottevő német erő. Ha Horthy és környezete felismeri a kínálkozó lehetőségeket, akkor az 1. hadseregre támaszkodva, már 1944 júliusában végrehajthatta volna a háborúból való kilépést és a németekkel való szembefordulást. Ehhez hozzátehetjük, hogy magyar részről a 7. hadosztály hadiállományon még nem volt bevetve, a 6., 10. és 13. hadosztály pedig azonnal mozgósítható állapotban állt készenlétben.

5 Mindennek nem mond ellent, hogy a német hadvezető160