Folia historica 3

Fülep Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fejlődése hazánk feliszabadulása óta

politikával, amelynek eredményeként elsősorban az uralkodó osztályok anyaga került a Nemzeti Múzeumba, de szinte teljes mértékben hiányzott a középkori jobbágyság és az újkorban a munkásság emlékanyaga. Ezáltal teljessé vált a múzeumon belül a hagyományos kronológiai beosztás, amely szerint a Régészeti Osztály foglalkozik a legrégibb időktől a IX. sz. végéig, a magyar honfoglalásig terjedő időszak emlékeinek kutatásával, gyűjtésével, megőrzésével; a Középkori Osztály a magyar honfoglalástól a XVII. sz. végéig terjedő, az Űjkori Osztály a XVIII. sz. elejétől napjainkig terjedő korszakkal. Hosszú ideig a múlt század közepén, a szabadságharc befejezésével lezárult a Nemzeti Múzeum gyűjtési időszaka. Ez kb. 5 évvel ezelőtt hivatalosan is megváltozott, mivel nemzeti történetünk legsajátosabb gyűjteményének, a Nemzeti Múzeumnak rendelkeznie kell a hazánk történetére vonatkozó emlékanyaggal egészen napjainkig. A történeti fejlődést kronológiailag átfogó osztályok és gyűjtemények mellett megmaradtak természetesen a Nemzeti Múzeum hagyományos nagy gyűjteményei, mint pl. az Éremtár, a Történelmi Arcképcsarnok, a fegyver-, ötvös-, textil- és hangszergyűjtemények. Ez utóbbi kettő túlnyomórészt a felszabadulás után alakult ki és vált nemzetközi szempontból is kiemelkedő gyűjteménnyé. Amint feljebb már vázoltuk, az 1949. évi 13. tvr. új feladatot is rótt a Magyar Nemzeti Múzeumra: az országban folyó régészeti ásatások nyilvántartását és koordinálását. Erre a célra alakult meg 1951-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Adattára, amelyik összegyűjti és őrzi az országban folyó ásatások dokumentációs anyagát, rajzait, fényképeit, ásatási jegyzőkönyveit stb. Ugyancsak ebben az évben alakult meg a Nemzeti Múzeum önálló Régészeti Könyvtára is, amely több mint 80 000 kötetével ma Közép-Európa egyik legjelentősebb régészeti szakkönyvtára. A múzeumban nagy munka folyik a bekerült műtárgyak megőrzése, megóvása céljából. A felszabadulás után újjá kellett szerveznünk a Magyar Nemzeti Múzeum Restaurátori Osztályát. Ma kerámia-, fém-, fegyver-, ötvös-, üveg-, textil-, hangszer-, érem- és metszetanyag restaurálása folyik a múzeumban fejlett módszerekkel. Egyben a Nemzeti Múzeum Restaurátori Osztálya az elmúlt évek folyamán igen hathatós segítséget nyújtott a vidéki restaurátorok képzésében és továbbképzésében is. 1962-ben szervezetileg ismét tovább fejlődött a Nemzeti Múzeum, amennyiben közvetlen felügyelete és irányítása alá kerültek a magyar történelem kiemelkedő emlékhelyei: a visegrádi Mátyás-palota, a sárospataki Rákóczi-vár és a monoki Kossuth-ház. Í13