Folia historica 3

Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája

A korai kivándorlás Maga az elvándorlási mozgalom nem egyidős a századforduló idején meginduló amerikás kivándorlással. Az amerikai kivándorlás a vándormozgalomnak csak betetőzését, a népességfelesleg lecsapolásának legeredményesebb módját jelentette. Előzményei az 1870-es évekig nyúlnak vissza. A kivándorlásnak ez a korai szakasza irányát és jellegét tekintve inkább áttelepülés jellegű, amely Horvát-Szlavónia, Szerbia, Románia és Bulgária felé irányult. A Horvát-Szlavónia felé irányuló kivándorlás a határőrvidék 1872es megszüntetésével hozható legszorosabb kapcsolatba. A házközösségek gyors ütemű felbomlása következtében a könnyű és gyors földszerzési lehetőségek meglehetősen nagy tömegeket vonzottak, de nemcsak a Délvidékről, hanem a dunántúli megyékből is/'

0 A korabeli statisztikai felvételek még nem foglalkoztak az elvándorlás számszerű regisztrálásával. Ezért ennek a korai vándorlási mozgalomnak az adatai jórészt becsléseken, illetve a honossági kimutatásokon alapulnak. Horvát-Szlavóniába Bács és Torontál megyék déli járásaiból erős volt a vándorlási mozgalom, főleg a Szerémségbe, de Pozsega és Verőce megyékbe is. Ide a volt határőrvidék lakossága költözött/'

1 Torontálból Szentiványi becslése szerint 1881—1890 között kb. 5000 ember költözött át véglegesen. 1891—1900 között 30 644 egyén vándorolt el Torontálból, míg a szomszédos Bács megyéből 38 722, a két megye kivándorlói közül 37 ezret találtak meg Horvát-Szlavóniában/'

2 Nem elhanyagolható a Szerbia felé irányuló vándormozgalom sem. Belgrád és környéke az áttelepülők legnagyobb részének úticélja. Szerbia magyarországi születésű lakóinak száma 1890-ben 23 342, ebből 11 674 fő Belgrádban lakott. 1895-ben számuk már 26 255-re nőtt. Nagy részük a Délvidék délszláv nemzetiségű lakosai közül került ki.

4

3 Ugyancsak számon kell tartanunk a Románia irányába való kivándorlást is. Annak ellenére, hogy ennek legnagyobb kontingensét az erdélyi magyarok kivándorlása tette ki, a Délvidéket, Arad, Krassó-Szörény és Torontál megyéket főleg a román nemzetiségűek hagyták el.

4

4 Statisztikailag ugyan kimutatható a Bulgáriába irányuló kivándorlás is, de ennek mértéke nem számottevő.

4

5 117