Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

ajánlotta Hennyeynek a külügyi tárcát, a személyes kihallgatáson azt a feltételt támasztotta vele szemben, hogy azonosítania kell magát a fegyverszünet megkötésének általa képviselt felfogásával.

2

2 Lakatos még augusztus 24-én is — amikor a román kiugrás után harmadszor felrendelték Budapestre — csak azzal a feltétellel vállalta a miniszterelnökséget, ha a kormányalakítási tárgyalásokba Veesenmayer követet is bevonhatja. A Veesenmayerral folytatott alkudozások után — aki már nem ellenezte a Sztójay-kormány leváltását — csak augusztus 29-én alakulhatott meg a Lakatos-kabinet. Ennek során ugyan sikerült Horthynak néhány megbízható emberét behoznia a kormányba, de német követelésre megmaradhatott miniszteri székében a nácik két besúgója: Reményi-Schneller Lajos pénzügy- és Jurcsek Béla földművelésügyi miniszter. Külügyminiszter lett Hennyey Gusztáv vezérezredes, belügyminiszter Bonczos Miklós (majd annak betegsége után báró Schell Péter), igazságügy: Vladár Gábor, kultusz: Rakovszky Iván. honvédelem: Csatay Lajos, kereskedelemügy: Markos Olivér, ipar: Gyulay Tibor. A Lakatos-kormány létrejöttével kapcsolatban figyelmet érdemel Dálnoki Veress Lajos visszaemlékezése is, aki a saját szerepéről így ír: „Június végén a kormányzó engem bízott meg egy katonai kormánylista összeállításával. Minden tárcára két személyt jelöltem. A listát Bethlen István nyújtotta át neki június közepe táján. Az volt a terv, hogy a kormányzó veszi kezébe a gyeplőt, a katonák pedig engedelmeskednek. Sajnos a terv nem valósulhatott meg teljes egészében, mert a németek minden erejükkel megakadályozták egy olyan kormány kinevezését, amelyből bizalmi embereik hiányoztak. Augusztus elején a kormányzó újra szóba hozta előttem a kormánylistát. „Na és veled mi lesz? — kérdezte. — ,,Csak nem gondolja Főméltóságod. hogy magamat is jelöltem?'' — válaszoltam. A kormányzó egy pillanatig elgondolkodott, s aztán beleegyezően bólintott. „Igazad van, maradj te csak hadseregparancsnok, legalább lesz hova mennem veszély idején és veled különben is más terveim vannak."' — Ezután kapta meg a báró Bánffy Dániel által a főhadiszálláson átnyújtott okiratot, mely a következőket tartalmazta: „Arra az esetre, ha egy külföldi hatalom jogaim szabad gyakorlatában erőszakkal meggátolna, önt bízom meg az államfői és miniszterelnöki teendők ellátásával."

2

3 A Lakatos-kormány kinevezésével Horthynak hármas célja volt: Magyarország szuverenitásának helyreállítása, a zsidóüldözések megszüntetése és a háború befejezése.

2'

1 Augusztus 29-én a kormány első minisztertanácsa mégis a harc folytatása mellett döntött.

2

5 A magyar vezetés úgy határozott, hogy a Kárpátokat és Erdélyt megvédi, ne165