Folia historica 2
Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.
volt, nemcsak választóinak érdekeit képviselte, amikor szót emelt az ipar, kereskedelem és közlekedés fejlődését gátló tényezők ellen. 1871-ben, amikor felmerült az új Duna-híd építése, pesti polgárokból, főleg a Ferenc-, József- és Belváros polgáraitól érkeztek a kérelmek, hogy a tervezett két híd közül az első ,,ne a feldunasoron, hanem az aldunasoron épüljön fel, vagyis a Margit-híd helyett a Ferencvároshoz közelebb eső. 7 5 Ebben a kérdésben kétségkívül a helyi érdekek domináltak az illető polgároknál csakúgy, mint Vidacsnál, és szívósan küzdöttek érte, mint a hónapokig tartó kérvényezés mutatja. Vidacs nyújtotta be a miskolci iparosok kérvényét, amelyben azt kérik, hogy az ipartörvény szentesítése előtt egy országos iparosértekezletet hívjanak össze a törvényjavaslat megvitatására. 7 8 A polgárság gazdasági érdekeit tolmácsolta Fromm Antal pesti lakos kérvényével, amelyben egy állami kereskedelmi akadémia felállítását, önálló magyar konzulátusok szervezését és a kereskedelmi és földművelésügyi miniszteri tárcának különválasztását kéri. 7 7 A vidék szegénysorsú lakóitól is találunk különféle kérelmeket, amelyeket Vidacs továbbított az országgyűlésnek. Ilyen a Torontál megyei Marienfeld község összes házas zselléreinek folyamodványa, amelyben az ottani uradalom által 44 holdnyi legelőjük jogtalan elsajátításával rajtok elkövetett méltatlanságnak kiderítése végett, vizsgálat elrendelését kérik. 7 8 Béla és Pettau kincstári puszták bérlői az 1871-es árvíz okozta károk miatt haszonbérük elengedéséért folyamodnak. Szentes város azt kéri, hogy az országos úthálózatba vegyék fel a Félegyháza—Orosháza közötti utat. 7" A porosz—francia háború kitörése egy időre a külpolitikai kérdéseket helyezte előtérbe. Az ellenzék részéről a 48-as párt kezdeményezett akciót a franciák mellett, a petíciók tömegét nyújtották be és több interpelláció hangzott el a Franciaország részére elfogadható békekötés érdekében. Vidacs is több kérvényt közvetít az országgyűléshez. 1870 júliusában a pesti népkör választmányának kérését tolmácsolja, amelyben Magyarország szigorú semlegességét kérik. A benyújtást kísérő szavai, miszerint: „Hazánk lakossága számtalanszor volt kénytelen fegyverhez nyúlni, hogy alkotmányos szabadságát és törvényes függetlenségét megvédje ..." nem hagynak kétséget az iránt, hogy együttérez a francia nemzettel és fegyveres harcát jogosnak és igazságosnak tartja. 1871 február—márciusában a Ferenc-, Teréz-, Lipót- és Belváros lakosainak több kérvényét továbbítja, amelyekben Franciaország feldarabolása ellen tiltakoznak. 80 A háború kérdésében a 48-as álláspont általában megegyezik mai értékelésünkkel s az ügyben folytatott petíció kampánya és propagandája, amelyben Vidacs is részt vállalt, jó irányú politikai és felvilágosító tevékenység volt. A Párizsi Kommünnél a petíciózás 7 FOLIA HISTORICA 2. 97
