Folia historica 2
Tardy Lajos: Johannes Schöner és követőinek magyar tárgyú térképei a 16. század első negyedében
magyarság szkítiai eredetéről — a kaukázusi magyarokról nem tesznek említést. Ahhoz, hogy ebben állást lehessen foglalni 1. át kellett nézni a Grúziával foglalkozó régi — ezt megelőző — Európában készült térképek minél nagyobb számát avégből, hogy meg lehessen állapítani: mióta áll fenn ez a nézet — és 2. fel kellett kutatni a bécsi Nemzeti Könyvtár „Ismeretlenéként nyilvántartott térképszerzőjének kilétét. E feladatok elvégzése a következőket eredményezte: ad 1. A jelentősebb közép-európai térképtárak, valamint a térképreprintek idevágó anyagának áttanulmányozása során kitűnt, hogy a szóban forgó 16. század eleji térképfelirat-szövegnek („Grúzia vagyis a régi Magyarország") nincsen előzménye a régi térképeken és bizonyosnak tekinthető, hogy ez a szöveg — mely Robert Thorne angol utazó és térképész 1527-ben készült és 1582-ben publikált térképén később újból napvilágot látott — az ismeretlen térképírótól származik. ad. 2. A térképtári anyagok, valamint a reprintek átnézésének során viszont sikerült megállapítanom az összes bécsi katalógus-kiadványban ,,ismeretlen"-ként szereplő térképíró személyének kilétét. A bécsi Nemzeti Könyvtár 3505. számú kódexében szereplő kéziratos térkép nem más, mint Schöner Johann nürnbergi egyetemi tanár, asztronómus és geográfus (1477—1547) 1515. évi glóbuszának sajátkezű tervezete." Ezek után természetesen arra kell fényt deríteni, hogy Schöner Johann professzor, a négy és fél évszázad előtti térképkézirat szerzője honnan meríthette értesülését. Schöner német nemzetiségű volt, sem Magyarországon, sem Grúziában nem járt, mi több, hazájából 'ki sem mozdult és — mint az életrajzából 1 0 kitűnik — tekintélyes számú publikációja közül egyetlen egy sem foglalkozik ez országok valamelyikével. Ezek szerint tehát csak közvetett úton juthatott tudomására glóbuszának a magyarokat és grúzokat egyaránt érdeklő felirata; vagyis azt egy olyan —hozzája hasonlóan tudós — személytől szerezhette, aki hoszszafob időt töltött e két ország egyikében. Maga az életrajz vezet nyomra. Nürnbergben élte le rövid élete utolsó előtti szakaszát korának egyik legjelentősebb és legeredetibb német humanistája, a kő25
