Folia historica 2

Berta István: Egy kivándorló szegényember emlékkönyve

elhibázza a szót, röktön félre lökik. Azon fölül a vasúti tiketen

b fölül, bármel részébe megy amerikának, föl köl mutatni 25 dalárt, aki nem tudja megteni, viszatartják és sürgönyöznek oda, ahova meni akar pénzért, és míg a pénz meg nem érkezik, adig ot marad. Ha nem kap pénzt, küldik visza. Szóval szigorúan, de elenben udvariasak mindenkihez. Aki rendben van, aszt röktön viszik megint hajóval a vasút állomásra, és onand mindenkit szépen beültetnek aba a vonatba, amere utazik. Velem is igy történt. Este hét órakor ültem vonatra, és másnap délelöt 10 órakor rendeltetési helemre értem. Mulatunk is olant a viszont látás örömére öcsémék családi körében, töb jó barátai, hogy két nap tartót. így volt az uton Pali öreg bányász Beaverdalen (66. oldal) A régi választási szokásokról és a jogokról

3 Igen sok ember nem tuta és még ma sem tudja, hogy mi és mire való a választói jog, hogy ától füg a jövő nemzedék sorsa, és hogy atol füg az ország jövője. Ezel kelet volna már év tizedekel elöb ugy a képviselő jelölt uraknak, mind a lapoknak foglalkozni, de sajnos nem teték, talán nem akarták, talán nem merték, mert féltek a kormánytól. Csak a mester embernek, kereskedőknek, tanítóknak, jegyzőknek, ügyvédeknek és nagyon kevés föld mives kis gazdának volt szavazati joga és természetes, hogy a hivatalnokok nagy ob része a kormányhoz szavazót. Hiszen a kormánypárt jelöltje mindig szórta a pénzt a párt kaszából, amit a kormányok zsaroltak ösze adóval és árverései, ami anyi sok embert hajtőt Amerikába. Azokat, akik még tutak egy kis hitelt szerezni a hajó jegyre, de ott rekedtek olyanok, akik náluknál is szegényebbek voltak, mert nem tudtak menekülni apáik földjéről az árverések elől. (67. oldal) A szegény jelöltre csak azért nem szavaztak a választok, mert azt a nép pártolta nálunk az országban, pedig a hivatalnok lenézte a földmivelő parasztot, node szegény ország is az, amelben a parasztot ugy lenézik. 31/b Jegy. 6S/a A megírás valószínű időpontja: 1918 vége—1919 eleje. 230