Folia historica 2

V. Ember Mária: A kesztyű készítése és viselete Magyarországon

fejen alkalmazott három díszvarrást a kesztyűvarrás gépesítésével egyidejűen kezdték alkalmazni. A francia forradalom rövid időre száműzte a kesztyűt, aki viselte arisztokratagyanús volt. Napoleon azonban már nagyon kedvelte s ezzel újrakezdődött divatjának elterjedése. A 19. század elején a sárga árnyalatú bőrkesztyűk voltak divatban, annyira, hogy a piperkőc fiatalembereket „gants jaunes"-nek nevezték. A viseleti tartozékokat a múlt század első felében kultúrjelenségként figyelték meg és filozófiai művek jelentek meg azokról. 1841-ben G. Guenot-Lecointe munkája: Physiologie du gant a kesztyűt a modem civilizáció leghaladóbb kifejezésének tartja. Amikor a feudális osztály privilégiumai elmosódtak, s az életnívó kezdett kiegyenlítődni, a kesztyű szükségleti cikké vált minden társadalmi rétegben; a luxus demokratizálódása következett be. H. de Balsac a „Traité de la vie élégante"-ban (1853) megkísérelte a visszapillantást, hogy a divat tartozékainak milyen jelentősége volt a múltban. Látszólag lényegtelen apróságok kifejezői voltak ezek az eszmék és érdekek terén, azonban csalhatatlan jelei a szociális előrehaladásnak. Véleménye szerint a kesztyű is kiváltságot fejezett ki és forradalmat jelentett be. JEGYZETEK 1. Schuette, M.—

Müller-Christensen, S.: Das Stickereiwerk. Thübingen, 1963. 68.. 70. képek. „Item duo paria Cirotecarum, quarum unum per Ymaginibus ex filis sericeis et aureis contextam angelorumque ymaginibus in argento sculptorum affixis." (OL. DL. 36. 403. 10.) Dr. Entz Géza szíves közlése. „Unuim par cirotecarum pontificailium aurotextis, gemmis et lapidibus pretiosis parvis et tabulis argenteis deauratis de smalto in se continens, que a tergo habet arma lata et rotunda, circumdata margaritis et octo lapidibus pretiosis parvis. Item aliud par cirotecarum habet auritextam antiquam, ymaginibus contextaun, a tergo habentia duos circulos argenteos, cum smaltis et ymaginibus, circumdatis gemmis... Item unum par cirotecarum pontificalium habens in extramitatibus aurifriisium latum cum floribus roseis sericeis et aureis mixtim." Veszprémi püspökség leltára 1429—1437. Történelmi Tár. 1887. Közli: Fejérpataky L. 2. közlemény. 2. Szendrey J.: A magyar viselet történeti fejlődése (Bp. 1905). 49. lap, 15. ábra. „Címerkép 1511-ből." Solymászkesztyüs kart ábrázol. 3. V. Ember M.: II. Lajos magyar király és felesége ruhája. (FA. 1962.) 144—150. lap, XXI. tábla. 4. Wilhelm Schaefer, genannt Dillich, Vngarische Cronica. Cassel, W. Wessel 1600. Az előkelő kisasszony jobb kezében láthatóan nagyméretű kesztyűt tart. 15