Folia historica 2
Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.
azonban megállott, ennek jellegét és jelentőségét a baloldal sem ismerte fel világosan, Vidacsnál sem találunk semmiféle utalást ezzel kapcsolatos felfogására. Vidacs mint főpolgármester-jelölt. 1867., 1870. A sokféle elfoglaltság mellett rövid epizódnak számít Vidacsnak az a kísérlete, hogy elfoglalja Pest főpolgármesteri székét. Ebben a kísérletben legalább annyira pártjának, mint sajátmagának a törekvéseit kell látnunk. Az 1867 tavaszán lezajlott pestvárosi tisztújításon állította először a szélsőbal Vidacs Jánost jelöltként a főpolgármesteri tisztségre Szentkirályi Mórral szemben. Megválasztásának esélyei kevés reménnyel kecsegtettek a kormánypárt nagy többséggel támogatott jelöltje ellenében. Mindkét párt részéről presztízskérdés volt, hogy e fontos pozícióba a saját hívét juttassa, ezért a szélsőbal nagy agitációt fejtett ki a fővárosi polgárság körében jelöltjének érdekében. Vidacs maga is igen tevékenyen vette ki részét a választási mozgalomból. A pártpolitikai szempontok azonban dominálok voltak. A választást előkészítő értekezleteken nemcsak azokról az indokokról volt szó, amelyeknél fogva Vidacs megválasztása „a város érdekében fekszik", s nemcsak a tisztújításra vonatkozó elveket fejtegették, hanem „élénk eszmecsere fejlődött ki a párt elveinek ismertetése körül". Ennek ellenére az egyik összejövetelen ketten is felszólaltak az irányban, hogy a Vidacs-párt, „minden politikai törekvéstől menten, egyedül a tisztújítás valódi érdekeit tartja szem előtt", és visszautasították azt a támadást, „mintha a párt a rend és törvényesség felforgatására törekednék". 8 1 A politikai célzat a szélsőbal részéről tehát világosan kiderült, mégis szükséges volt, már a választók megnyugtatása érdekében is, a fenti, valóban alaptalan vádat viszszaverni. A Vidacs-pártnak a sajtóban is megjelent választási programja mindenekelőtt a jelölttel szemben támasztott követelményeket rögzítette: „Határozott hazafiság, feddhetetlen jellem, szilárdság, szakképesség." Ezek tekintetében pedig négy pontban foglalta össze azokat a feltételeket, amelyek elsőbbséget jelentenek a jelölésnél: 1. akik 1861-ben alkotmányos tisztviselőkké választva letett esküjükhöz hívek maradtak, a provizórium alatt hivatalt nem vállaltak, 2. akik 1848 óta hivatalt nem viseltek, 3. akik 1865-től vállaltak hivatalt, 4. akik a provizórium alatt kényszerítő körülményekre való tekintettel szolgáltak, de becsülettel és megelégedésre; különös figyelemmel az 1848-as alkotmányos küzdelemben való részvételre 8 2 100
